Feladat: F.2551 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1986/április, 156 - 157. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek hasonlósága, Derékszögű háromszögek geometriája, Szögfelező egyenes, Beírt kör, Beírt kör középpontja, Paralelogrammák, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1985/november: F.2551

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Jelöljük a BC oldal felezőpontját F-fel, a beírt körnek az AC, BC befogón levő érintési pontját B1-gyel, ill. A1-gyel. Felhasználjuk, hogy minden háromszögben a szokásos jelölések mellett CB1=CA1=s-c, esetünkben pedig, mivel az OA1CB1 idom négyzet, azért a beírt kör sugara:

ϱ=s-c=a+b-c2.

 
 
1. ábra
 

Megmutatjuk, hogy a kérdéses D pont a B1 tükörképe az AC befogó G felezőpontjára nézve, vagyis DA=B1C=ϱ. A DOB1 és OFA1 háromszögek nyilvánvaló hasonlóságából
DB1:B1O=OA1:A1F,
ahonnan
DB1=ϱ2A1F=ϱ2a2-ϱ=(a+b-c)22(a-2ϱ).

A számlálót ‐ kifejtve és a Pitagorasz-tétel alkalmazásával ‐ szorzattá alakítjuk:
2c2-2ac-2bc+2ab=2(c-a)(c-b),
a nevező pedig a második ϱ-képlet átrendezésével 2(c-b)-vel egyenlő. Így ‐ ismét ϱ alapján ‐
DB1=(c-a)(c-b)c-b=c-a=b-2ϱ,
ennélfogva DC=b-ϱ és AD=AC-DC=ϱ, amint állítottuk.
Ezek alapján a vizsgálandó arány az AOB1 derékszögű háromszög alapján
ADDC=B1OAB1=tgB1AO=tgα2,
hiszen AO felezi a CAB szöget.
 

Megjegyzések. 1. Szigorúan véve A1F=|a2-ϱ| kifejezés lett volna a helyes, de mindjárt átgondoltuk, hogy a 2ϱ>a nagyságviszony lehetetlen.
2. Könnyű belátni, hogy D az a pont, ahol az ABC háromszög AC oldalához "hozzáírt külső érintő kör'' érinti ezt az oldalt.
Ez a számolás útján nyert "szerkezeti összefüggés'' újabb megoldás keresésére sarkallhat.
 
II. megoldás. Rajzoljuk meg a beírt kör AC befogóval párhuzamos másik érintőjét. Messe ez a háromszög oldalait az A*, ill. C* pontban, az érintési pontot pedig jelölje D* (2. ábra).
 
 
2. ábra
 

A megoldás alapötlete az ‐ a 2. megjegyzés értelmében most már nyílt kártyákkal játszunk ‐, hogy a BC*A* háromszöget B-ből a BCA háromszögbe nagyítva D* a D-be megy át. Ezt persze most újra bizonyítanunk kell, de a lépések "maguktól adódnak''.
Szükség van a C*B szakasz felezőpontjára ‐ legyen ez F*. Ekkor FF*=BF-BF*=12(BC-BC*)=12CC*, és ez épp ϱ, hisz CC* az ABC háromszög beírt körének átmérőjével egyenlő.
Az OD*F*F négyszögben tehát OD*=FF*=ϱ, és ez a két oldal nyilván párhuzamos is. A négyszög tehát paralelogramma, így másik két oldala is párhuzamos, és nekünk éppen erre volt szükségünk, hiszen az említett nagyítás során F*D* az F-en átmenő, F*D*-gal párhuzamos egyenesbe, tehát az FD-be megy át. Mivel pedig A*C* az AC be megy át, a D* képe valóban a D.
Most akár betorkollhatnánk az előző megoldás gondolatmenetébe is, azonban az eddigiek alapján gyors befejezést találhatunk.
A talált hasonlóság miatt a keresett ADDC arány A*D*D*C*-gal egyenlő. D*C*=ϱ=D*O, így a keresett arány az A*D*O derékszögű háromszögben tgA*OD*.
Mivel A*OA=90 ‐ az A és az A* csúcsú, párhuzamos szárú szögek szögfelezőiről van szó ‐ másrészt OD*AC az A*OD* és az OAC szögek merőleges szárú hegyesszögek, és így egyenlők.
A keresett arány ezért az OAC szögnek ‐ tehát az A-nál levő szög felének ‐ a tangense.