|
Feladat: |
F.2533 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Bán Rita , Blahota I. , Bóna M. , Boros Z. , Csermely Ágnes , Cynolter G. , Dinnyés Enikő , Fülöp T. , Grallert Ágnes , Hetyei Judit , Íjjas Cs. , Nyikes T. , Olasz-Szabó M. , Pfeil T. , Ribényi Á. , Zaránd G. |
Füzet: |
1985/december,
450 - 452. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Ceva-tétel, Súlyvonal, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1985/május: F.2533 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Bocsássuk előre, hogy a kérdéses egyenesek nem feltétlenül léteznek. Ha például akkor az pont és így az egyenes nem jön létre. Az alábbiakban a síknak azokra a pontjaira igazoljuk a feladat állítását, amelyekre a szóban forgó pontok és egyenesek léteznek. A pontra nézve ez azt jelenti, hogy nem lehet az háromszög csúcsain átmenő, a szemközti oldalakkal párhuzamos egyeneseken.
1. ábra A megoldásban felhasználjuk Ceva tételét és annak megfordítását. A tétel és a megfordítás együtt azt mondja ki, hogy az háromszög , és oldalegyenesein akkor és csak akkor olyan helyzetűek az , és pontok, hogy az , és egyenesek egy ponton mennek át vagy pedig párhuzamosak, ha A fenti egyenlőségben a szereplő szakaszok előjeles hosszai értendők, oly módon például, hogy az oldalegyeneseken a , és az irányokat vesszük pozitívnak.
b) Rátérve a feladat megoldására, legyen az , , egyenesek metszéspontja az eredeti háromszög , és oldal egyenesével rendre , , ill. A feladat szövegének említett értelmezése szerint ezek a pontok létrejönnek, ugyanis az , és pontok a pontot a csúcsokkal összekötő egyenesek és a megfelelő oldalakkal párhuzamos középvonalak páronkénti metszéspontjai. Mivel , és egy ponton mennek át, így a Ceva-tétel megfordítása szerint: | | (1) | A középpontú, -szeres nagyítás a szakaszt az szakaszba viszi át, így a szakasz felezőpontja. Tehát a háromszög középvonala, azaz hasonlóképpen így Ugyanígy igazolható, hogy Ezeket (1)-be helyettesítve | | Ebből pedig az háromszögre alkalmazott Ceva-tétel szerint valóban az következik, hogy a , és egy ponton mennek át vagy pedig párhuzamosak.
2. ábra Nem írhatjuk át Ceva tételét az (1) szerinti hányados alakba, ha a nevezők valamelyike pl. (2. ábra). Ekkor a egyenesen van. Ilyenkor egyszerűbben adódik az állítás, a -as indexű pontok felhasználása nélkül. A példát folytatva és azonos -gyel, és a kérdéses egyenesek közös pontja Ha nincs egyik oldalegyenesen sem, akkor , , egyike sem eshet egybe az , , pontok valamelyikével, így a Ceva-tétel minden esetben alkalmazható. Ha pedig -t az háromszög valamelyik csúcsában választjuk, pl. -ben, akkor a egyenes határozatlan, az állítás tárgytalan. Megjegyzés. Ha a pontnak csupán az háromszög csúcsaiban történő fölvételét tiltjuk meg, tehát például megengedjük az esetet, akkor ‐ bár az pont nem jön létre ‐, a feladat állítása igaz marad, ha az egyenes szerepét ilyenkor a háromszög oldalegyenese veszi át.
|
|