| 
         
          |  |   
          | Feladat: | F.2528 | Korcsoport: 16-17 | Nehézségi fok: nehéz |   
          | Megoldó(k): | Balogh 961 Cs. ,  Bán Rita ,  Blahota I. ,  Bóna M. ,  Bortel L. ,  Csermely Ágnes ,  Cynolter Gábor ,  Deák CS. ,  Derzsi S. ,  Dinnyés Enikő ,  Edvi T. ,  Erdei Zs. ,  Fülöp T. ,  Grallert Ágnes ,  Hetyei Judit ,  Íjjas Cs. ,  Kónya Eszter ,  Licsik I. ,  Limbek Cs. ,  Németh-Buhin Á. ,  Olasz-Szabó M. ,  Pfeil T. ,  Pintér A. ,  Regős G. ,  Ribányi Á. ,  Róth E. ,  Sobor G. ,  Szigeti Z. ,  Tóth 728 F. ,  Török A. ,  Varga 135 L. ,  Varsányi Tünde |   
          | Füzet: | 1985/november, 
            378 - 380. oldal |  PDF  |  MathML |   
          | Témakör(ök): | Körülírt kör, Beírt kör, Hossz, kerület, Polinomok szorzattá alakítása, Prímtényezős felbontás, Feladat |   
  | Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1985/április: F.2528 |   
          |  |  
  
    | A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. Jelölje  és  rendre az adott sugarakat és  a kerületet. Az adathármast szimmetrikusnak mondhatjuk abból a szempontból, hogy egyik oldal vagy szög sincs kitüntetve a többiekkel szemben. Ha tehát valahogyan kapnánk egy egyenletet pl. valamelyik oldalra, annak a további két oldalra éppúgy teljesülnie kellene, így legalább harmadfokúnak kellene lennie. Más kilátás hiányában ilyet keresünk.
     Ismeretesek a  és  összefüggések, ahol  a terület. Mindkettő ,,szimmetrikus'' , , -ben és ilyen a  Heron-féle területképlet is: . Ez a három összefüggés elegendő lesz annak a harmadfokú egyenletnek a felírásához, amelynek a gyökei , , .  Ezek ismeretében térünk majd rá a szögek kiszámítására.
 Az egyenlet gyöktényezős alakját kifejtjük:
 itt máris ismerjük az első és a harmadik együtthatót: . A második együtthatót is megkapjuk a Heron-képlet kifejtéséből|  |  | 
 ahonnan|  |  | 
 tehát az egyenlet:|  |  | 
 számadatainkkal|  |  | 
 |  |  | 
 2. Próbáljuk meg, van-e egész gyöke az egyenletnek. Ez csak az -től mentes tag osztója lehet, hiszen az első három tag osztható -szel. Törzsszámhatványok szorzatára felbontva . Próbálkozzunk ennek  és  osztóival: Jelöljük az egyenlet bal oldalát -szel,  így   és . Ezek ellentétes előjelűek, másrészt  folytonos függvény, ezért van -helye a  intervallumban. Éspedig a  ezer és  ezer ,,hibák'' nagyságviszonya alapján várhatóan közelebb a -hez. Ilyen osztói az -től mentes tagnak:  és . Valóban  , tehát .
 A további két gyök összege: , szorzatuk:   tehát a további két oldal a következő másodfokú egyenlet gyöke:
 Tehát a háromszög oldalai , , . Ebben a háromszögben ,  és a kerület valóban egyenlő az előírt méretekkel.|  |  | 
 3. Kiszámítjuk a két kisebb oldallal szemben fekvő szögeket, amelyek biztosan hegyesszögek:
 
 
   Megjegyzés. Kisebb számokkal dolgozhatunk, ha , ,  helyett a beírt kör , ,  érintőszakaszaira írunk fel harmadfokú egyenletet. Ezekre a gyökök szimmetrikus kifejezései:
 
 
 ezek tehát a következő egyenlet gyökei:
 Számadatainkkal , és mivel  páros szám, ugyanolyan eséllyel remélhetjük, hogy ,  is egészek, mint a föntebbi próbálkozásban. Innen , ,  útján -re és tovább az előbbi eredményekre jutunk.
 |  |