|
Feladat: |
F.2502 |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Bán Rita , Bóna M. , Boros Z. , Bortel L. , Deák CS. , Fülöp T. , Hetyei Judit , Juhász T. , Kintli L. , Kohári Zs. , Kós G. , Kovács 123 L. , Ligeti Z. , Malatinszky A. , Menyhárt I. , Mihelcsik Éva , Németh-Buhin Á. , Olasz-Szabó M. , Pfeil T. , Regős G. , Ribényi Á. , Sobor G. , Szabó 341 Z. , Szigeti Z. , Varga L. , Vasy A. |
Füzet: |
1985/november,
361 - 362. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Azonosságok, Trigonometriai azonosságok, Határozott integrál, Teljes indukció módszere, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1984/december: F.2502 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Adjuk meg az összes olyan valós számokat, amelyek mellett minden valós -re | | (1) |
I. megoldás. Bebizonyítjuk, hogy előállítható (legfeljebb) -adfokú polinomjaként. Teljes indukcióval bizonyítunk. -re az állítás nyilvánvaló, -re következik a összefüggésből. Tegyük fel, hogy minden értékre előáll, legfeljebb -adfokú polinomjaként. Ekkor a | | azonosság alapján . Itt feltevésünk szerint legfeljebb -edfokú, pedig legfeljebb -edfokú polinomja -nek, tehát a jobb oldal (legfeljebb) -edfokú polinomja -nek. Ezzel beláttuk, hogy is (legföljebb) -edfokú polinomja -nek. Ebből azonban következik, hogy előállítható legföljebb -edfokú polinomjaként. Van tehát olyan legfeljebb -edfokú polinom, amelyre | | minden -re. Ha minden -re teljesül (1), akkor minden x-re. Legyen most | | Minden ilyen -re és az , , , , értékek páronként különbözőek. Ekkor (1) és (2) szerint | | vagyis , , , , a polinom darab különböző gyöke. De a polinom legföljebb -edfokú, tehát csak úgy lehet különböző gyöke, ha azonosan nulla. Azt kaptuk, hogy amiből következik, hiszen nem azonosan nulla. A gondolat -szeri megismétlésével rendre kapjuk, hogy , , , . Az függvény tehát csak esetén lehet azonosan nulla, ekkor viszont valóban az. II. megoldás. Bebizonyítjuk, hogy ha valamely , akkor az függvény nem lehet azonosan nulla. Szorozzuk meg e célból az függvényt -szel és integráljuk a szorzatot szerint nullától -ig. Az -edik tagjának integrálja, ha :
A -adik tag integrálja
tehát ami nem állhatna fenn, ha , s ezért is minden -re nulla volna. Ezzel beláttuk, hogy ha valamely nem nulla, akkor nem azonosan nulla. Eszerint csak akkor lehet nulla minden -re, ha . Ebben az esetben viszont valóban minden -re nulla a szóban forgó kifejezés.
Helyei Judit (Pécs, Leöwey K. Gimn., IV. o. t.)
Megjegyzés. Az első megoldásban felhasznált állítást lényegében a következő formában láttuk be: a -nek pontosan -adfokú polinomja. Ha most minden -re , akkor . Itt a bal oldal legfeljebb -edfokú, a jobb oldal viszont esetén -edfokú polinomja -nek, ami nem lehet, mivel végtelen sok különböző értéket vesz fel. Ebből következik, hogy . |
|