A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Ha és adott pozitív egészek, adott szakasz, akkor hasonló háromszögek segítségével könnyen szerkeszthető. Például két, közös pontból induló félegyenes egyikére felmérjük az szakaszt, a másikra egy tetszőleges szakasz -szeresét, -t. A ponton keresztül a egyenessel húzott párhuzamos az szakaszból éppen az hosszú szakaszt metszi ki (1. ábra).
1. ábra
2. ábra Legyen most tetszőleges pozitív racionális szám. egy olyan derékszögű háromszögnek az átfogóhoz tartozó magassága, amelynek átfogóját a magasság éppen és hosszú szakaszokra osztja (2. ábra). A ennek alapján például a következőképpen szerkeszthető: az hosszúságú szakasz fölé Thalesz-kört rajzolunk, majd az átmérő végpontjától távolságra merőleges félegyenest állítunk. A félegyenes a kört éppen távolságra metszi. A feladat olyan és hosszúságú szakaszok szerkesztését kívánja, amelyekre . Legyen
Ezzel a jelöléssel az a következőképpen írható:
Emeljük (1)-et négyzetre, vonjuk ki belőle (2)-t, osszunk -mal, majd vonjunk gyököt:
Nyilvánvaló, hogy (3)-ból és (1)-ből (2) következik, (1) és (2)-ből pedig . Elég tehát olyan és hosszúságú szakaszokat szerkeszteni, amelyekre (1) és (3) fennáll. Ha pozitív racionális szám és
akkor a megoldás elején mondottak szerint és hosszúságú szakaszt tudunk szerkeszteni. Az átfogójú, magasságú derékszögű háromszög csúcsának vetülete az átfogót éppen a keresett és hosszúságú szakaszokra osztja. Ha tehát , akkor a következő szerkesztés megfelelő és szakaszokat szolgáltat: megszerkesztjük az hosszúságú szakaszt és fölé a Thalész-kört. Az egyenestől távolságra futó egyenest a megoldás elején mondottak alapján tudunk szerkeszteni. Ha metszi a Thalész-kört, akkor a metszéspontok megfelelnek -nek. Ezek -re eső merőleges vetületei az átfogót olyan és szakaszokra osztják, melyek hosszára (1) és (3) fennáll, és éppen ilyen szakaszokat kerestünk (3. ábra).
3. ábra Azt kell még megállapítanunk, választható-e úgy, hogy messe a Thalész-kört. Ez pontosan azt jelenti, hogy az távolság nem haladhatja meg a átmérő felét, azaz fenn kell állnia a következő egyenlőtlenségnek:
Szerkesztésünk tehát tetszőleges racionális számból elvégezve megoldáshoz vezet, így pl. esetén is: ekkor és .
II. megoldás. Az előző megoldás elején mondottak szerint tetszőleges pozitív , racionális számokra az és szakaszokat meg tudjuk szerkeszteni, feltéve hogy
Keressük most -t és -t ilyen alakban. (Megjegyezzük, hogy az előző megoldás is ilyen alakú és -hez vezet.) Ekkor
és tehát pontosan akkor felel meg, ha , vagyis ha
(4) és (6) összevetéséből , azaz adódik. Válasszuk tehát az racionális számot és között tetszőlegesen. Ekkor , racionális és persze . Így az és a hosszúságú szakaszokat meg tudjuk szerkeszteni, és -re (5) és (6) alapján teljesül, a feladatot megoldottuk. választható például -nak.
III. megoldás. Az -t és a -t ezúttal , alakban keressük, ahol , szerkeszthető szögek. Az feltétel ekkor alapján így írható:
Vegyük észre, hogy ha , akkor és . A fenti egyenlőség tehát így alakul:
azaz
A egység befogójú és átfogójú derékszögű háromszögnek a hosszúságú befogója mellett fekvő szöge éppen a , ami kisebb -nál. Másrészt a feltevésünk szerint, így -t, -t meg tudjuk szerkeszteni, és ebből a pozitív és is szerkeszthető. A fenti számolást (7)-ből kiindulva visszafelé is elvégezhetjük, s ahhoz jutunk, hogy a szerkesztett szögekre , vagyis , ahogy a feladat kívánta.
Megjegyzés. Többen észrevették, hogy a feladatnak köze van az ún. déloszi problémához, mely azt a feladatot tűzte a görögök elé, hogy szerkesszenek olyan kockát, amelynek térfogata kétszerese egy adott kocka térfogatának. Sok szellemes kísérlet után csak a 19. század végén sikerült bizonyítani, hogy körzővel és vonalzóval ilyen kocka éle nem szerkeszthető. A mi feladatunk nyelvén ez azt jelenti, hogy feltevéssel a feladatot nem lehet megoldani. Az I. megoldás bizonyos értelemben az összes szóba jövő megoldást megadja: ha olyan szám, amelyre szerkeszthető és , akkor (1) és (3) megoldható és a megoldás szerkeszthető. Ezt még könnyű bizonyítani, de azt már nem könnyű megmondani, milyen számokra szerkeszthető a hosszúság. (Erről bővebbet lásd a KöMal 14. kötet (1957) 4‐5. számaiban a 97‐107. és 129‐134. oldalakon, Surányi János: A szögharmadolás kérdéséről c. cikkében.) Megjegyezzük még, hogy egyes tudósok szerint a déloszi probléma felvetése a déloszi jósdánál működő görög papok (talán szándékos) félreértése volt. Vallási szokás volt ugyanis bizonyos járványok idején a (kocka alakú) oltárt olyan kockára bővíteni, amelynek alapterülete az eredeti kocka alapterületének kétszerese. |