A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen az adott háromszög , amelyben az átfogó, oldalai szokásosan , , . Minden beírt négyzetből két csúcsnak rajta kell lennie a háromszög valamelyik oldalán. Ha ezeket a befogón keressük, akkor az egyik lesz, különben nem lenne négyzetcsúcs a -n, pedig -n ekkor csak egy csúcs lehet. Jelöljük ezt a beírt négyzetet -fel, van a -n, ennélfogva a -n. A négyzet ilyen beírásában a átló felezi az derékszöget, ezért és innen . Így a és háromszögek hasonlóságából a négyzet oldala Ha az átfogón kívánunk két négyzetcsúcsot ‐ legyenek ezek és ‐, ezeket a magasság szétválasztja, hiszen a -vel párhuzamos négyzetoldal végpontjai nem lehetnek ugyanazon a befogón. Legyenek és a -nek -t tartalmazó oldalán, és legyen . A három részre darabolt átfogó szélső darabjai, hasonló háromszögek felhasználásával és hozzájuk véve -t, a háromszög átfogóját kapjuk, amiből A csúcs az aránynak minden értéke mellett a szakaszon van, mert | | hasonlóan a szakasz pontja. Másrészt mindig a szakaszon és az -n van, mert | |
Ezek szerint a két négyzet közös része az ötszög, ahol az , szakaszpár, pedig az pár közös pontja: második négyzetünkből el kell hagynunk az és az háromszöget. Ezek befogói az előbbi részeredmények felhasználásával
továbbá hasonló számítás eredményeként és . Ezek alapján a keresett terület | | Megjegyzés. Ha a befogók helyett az átfogót és az egyik hegyesszöget tekintjük adottnak, akkor a két négyzet közös részének területe | | A felső korlátot mellett éri el a terület, és ekkor része az eredeti háromszög területének. |