A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Vezessük be az és a jelöléseket. Ezekkel , és egyenletrendszerünk a következőképpen alakul:
(1) alapján , hiszen , így (2) pontosan akkor teljesül, ha , azaz valamilyen egész számmal. Ekkor , és (1)-ből , azaz ahol egész szám. Az (1) és (2) egyenleteket ezek és csak ezek az , számok elégítik ki, így az eredeti egyenletrendszer megoldásai | | ahol és tetszőleges egészek. II. megoldás. Jelöljük az első koordináta-tengely pozitív irányával , illetve szöget bezáró egységvektort -val, illetve -vel, az szöget bezáró egységvektort pedig -vel. Jelöléseink mellett a feladat egyenletrendszere ekvivalens a egyenlettel. Jelöljük továbbá az origót -val, az -ból induló , , vektorok végpontját pedig -val, -vel, -vel. Mivel egységvektorok, a (3) egyenlet azt jelenti, hogy a következő három eset valamelyike következik be : 1. és egyirányúak, ekkor a kétszeresük; 2. és ellentétes irányúak, ekkor null-vektor; 3. az négyszög paralelogramma.
Mivel másfelől is egységvektor, csak a harmadik eset jöhet szóba. Ekkor , miatt az -nál levő szögek -nél is megjelennek, és miatt átmásolhatóak -ba, -be. Ámde ekkor csak -osak lehetnek, és emiatt
ahol , tetszőleges egészek. |