|
Feladat: |
F.2262 |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Csere K. , Kiss Ernő , Kiss György , Sz. Nagy Csaba , Szegedy P. , Takáts L. , Weisz F. |
Füzet: |
1980/november,
133 - 136. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Trigonometrikus egyenletek, Vektorok, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1980/május: F.2262 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyen egy, a föltevés szerinti háromszög magasságpontja , körülírt körének középpontja , és sugara a hosszúságegység, oldalának felezőpontja , és ezekkel Vizsgálatunkat annak a szerkesztésnek a szemléletére alapítjuk, amellyel egy, a -n belül megválasztott -ből megkapjuk a háromszög csúcsait. -t és -t az -re -ben állított merőleges metszi ki. Legyen és tükörképe -re , ill. , ismeretes, hogy a -n keletkezik. Így , , és egy szimmetrikus trapéz csúcsai, és (1) felhasználásával Ennélfogva -ot az közepű, -n átmenő kör metszi ki -ból, és az -on át -re állított merőlegesnek -val való második metszéspontja . létrejön, ha az , , pontokra teljesül , azaz , tehát ha . A szimmetria alapján elég azt az -ot vennünk, amelyikre ; erre is teljesül, és a szögek szokásos jelölésével lesz. Ezért a vizsgálandó legnagyobbik szög vagy . Legyen a rögzített pontja, az sugár negyedelő pontja: , és fussa be az szakaszt; így a szakaszt futja be, ahol az felezőpontja és az tükörképe -re. mellett minden vizsgálandó háromszöget megkapunk (viszont elfajulna a háromszög, ha -ben vennénk fel -et).
1‐3. ábra Az -ból előálló háromszög szimmetrikus az tengelyre ‐ hiszen ekkor ‐ és | | innen és ; itt tehát a legnagyobb szög. Amint halad felé, ugyancsak felé közeledik a körvonalon, viszont távolodik -től, mert a nő, hiszen az háromszög szárai, a sugarai nőnek, alapja pedig változatlanul 1 egység. Továbbá távolodik -tól, hiszen és egymás tükörképei az -re merőleges átmérőre mint tengelyre. ‐ Ezek szerint növekszik, mert iránya állandó, viszont a ív csökkenésével csökken, hiszen . Könnyű látni, hogy az egyenes akkor lépi át az -vel párhuzamos helyzetet, amikor a -ben, a -ben van, és ezért és egybeesnek. Ekkor már a legnagyobbik szög (és ) és ez is marad. Amint minden határon túl csökkentjük a távolságot, az csúcs a határhelyzethez közeledik, a -hoz, ahhoz az ponthoz, amelyet a körüli -n átmenő kör metsz ki -ból, végül az tükörképéhez, -höz. Mármost éppen -ban adódik, mert az egyenlő szárú háromszög oldalai rendre 2-szer akkorák, mint az háromszögéi, az közös csúcsuknál levő szögeik egyenlők, továbbá közös oldalegyenesük, ezért az , félegyenesek azonosak. Ezek szerint -nak felső korlátja a következő érték: , és ezt alulról tetszőleges kis eltéréssel megközelítheti. Most már csak a legnagyobbik szög legkisebb értékét kell meghatároznunk. Kézenfekvő ez a sejtés: akkor adódik ez, amikor egyenlőnek adódik a csökkenőben levő és a növekedőben levő . Egy szerencsés ötlettel megpróbáltuk a fönti és a közti -ot. Megmutatjuk, hogy az és szögekkel bíró (sok érdekességről ismert) háromszögben teljesül (1). Minden háromszögben érvényes a összefüggés ‐ legutóbb a mostanival rokon F. 2221-ben láttuk ezt, az 1980. évi áprilisi számban (K. M. L. 60. kötet, 148. oldal), ennélfogva elég azt belátni, hogy a mondott szögek esetében (2. ábra). Valóban, , , innen , másrészt , tehát az háromszög egyenlő szárú. Mivel így a -os közös érték átlépésekor fordul ellentétesre és nagyságviszonya, ezért az (1) tulajdonságú háromszögekben a legnagyobbik szög pontos alsó korlátja . Ezzel befejeztük kérdésünk vizsgálatát. II. megoldás. Jelöljük a háromszög köré írt kör középpontjából a csúcsokba mutató vektorokat a, b, c-vel úgy, hogy c mutasson abba a csúcsba, amellyel szemben fekvő oldal felezőpontjától vizsgáljuk távolságát (3. ábra). Ez a távolság , mert . Ismert, hogy az -ból az magasságpontba mutató vektor (Euler-egyenes), tehát . Ezek szerint a feltétel így írható: Négyzetre emeléssel, alapján
ahol a körülírt kör sugara, a az , b a , c a szög csúcsához mutat, és a-t, b-t úgy választottuk meg, hogy a . Átrendezéssel az eredeti feltétel és ez így is írható ugyanis | | és , és . Jelölésünk szerint a legnagyobb szög és valamelyike, mindenesetre nagyobb, mint , hiszen szabályos háromszögben nem teljesül a feladat feltétele. Nem lehet tompaszög, mert akkor vele együtt is tompaszög lenne, hiszen (2) szerint cosinusaik egyező előjelűek. Így (-ből elfajult háromszög adódnék). Minden ilyen érték megoldást ad az
egyenletrendszer szerint, innen | | (3) | és mellett felső korlátot kapunk -ra: és ez fokban . Mivel folytonos függvény és az inverze is az, a jobb oldali értéket tetszőleges hibahatáron belül megközelítheti, a jobb oldali érték tehát felső határa. Másrészt mellett , ekkor a legnagyobb szög, vagyis a feladat feltételében kiemelt szerepű szög. Azt is látjuk (3)-ból, hogy csökkenésével nő, mert a kivonandó csökken, a hozzáadandó növekszik, ‐ és fordítva. Eszerint abban az esetben lesz minimális a legnagyobb szög értéke, ha . Keressük ezt a közös értéket! Írjunk (2)-ben mindkettő helyére -t:
tehát (a másik értékkel tompaszög lenne) és . Ebből az alakból elmozdulva vagy növekszik, vagy , tehát a legnagyobb szög legkisebb értéke pontosan . Összegezve: a háromszög legnagyobb szöge és (azaz és ) között minden értéket fölvehet, az alsó határt beleértve, a felső határt nem. Megjegyzések. 1. Több olyan háromszög‐alaknak is megvan a vizsgált tulajdonsága, amelynek a szögei ún. "nevezetes'' szögek: , , ; , , ; , , (itt van minimuma): , , . 2. A szögeket azért írtuk kétféle (fok, illetve radián) egységben, mert "arc cos'' ‐ és minden arcus‐függvény ‐ ívmértékben értendő. A latin arcus szó éppen ívet jelent "árkuspapír''. 3. Természetesen vektorok nélkül is eljuthatunk (2)-re, például az 1980. áprilisi számunk 150. oldalán, az F. 2221. feladat megjegyzésében kimondott | | összefüggés és alapján. Itt mutatunk rá, hogy az idézett helyen a második kifejezés 4-es tényezője hiányzik.
|
|