A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A kenguru (, ) pontból (, ) pontba való ugrását nevezzük kis ugrásnak, a másikat nagy ugrásnak. Az , negyedsík (a továbbiakban ) tetszőleges pontjából a kenguru akármilyen messze eljuthat az origótól, például olymódon, hogy egy nagy ugrás után hat kicsit ugrik. Ezek eredője ugyanis egy (, ) pontból (, ) pontba való ugrás, és az ugrások során nem kerül ki az első negyedsíkból, tehát ez a sorozat tetszőlegesen sokszor ismételhető.
Vizsgáljuk meg, az első síknegyednek melyek azok a pontjai, amelyekből a kenguru nem juthat el az negyedsíkba. Mivel az első síknegyed -en kívüli pontjaiból a kenguru nem tud nagyot ugrani, csak kis ugrások segítségével kerülhet -be. Fordítsuk meg a kenguru útját! Az negyedsíkot eltolva rendre a (, 1), 2(, 1), , 5(, 1) vektorokkal, megkapjuk mindazon pontok mértani helyét, melyekből a kenguru eljuthat -be. Állítjuk, hogy az első síknegyedből kimaradó lépcsős alakzat adja a feladat megoldását. Azt, hogy egy ebbe nem eső pontból a kenguru tetszőlegesen messze eljuthat az origóból, éppen most láttuk be. Másrészt a "lépcső'' pontjaiból a kenguru nagyot ugrani nem tud (mert akkor kikerülne az első síknegyedből), ha pedig kicsit ugrik, továbbra is a lépcső egy pontjába jut. Ezzel a feladat kérdését megválaszoltuk. Könnyen látható, hogy a "lépcső'' pontjait az , , egyenlőtlenségrendszer határozza meg.
|