A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelöljük a oldal felezőpontját -fel. Amíg , és egymástól különbözők (és -tól is), az és (valódi) derékszögű háromszögekből | | hiszen . Vegyük észre, hogy itt a háromszög -ből induló súlyvonala, tehát ismert összefüggés szerint ezt beírva szavakban: négyzetes közepe a , hosszúságoknak.
A fönt egyelőre kizárt esetekben is érvényes a talált összefüggés, de semmitmondó. azonos -val, ha egyenes átmegy -n, és ekkor a háromszög egyenlő szárú: , a vizsgált hosszúság egyenlő. És akkor is ez áll, ha mindjárt azonos -val, vagyis a kiindulási háromszögben -nál derékszög van. ( és egybeesése lehetetlen az -tól különböző pontban.) Megjegyzés. A súlyvonalra felhasznált kifejezés bizonyítható abból, hogy paralelogramma oldalainak négyzetösszege egyenlő az átlók négyzetösszegével; ez pedig a Pitagorasz-tételnek az átlókra mint átfogókra való alkalmazásából, a befogók irányainak az egyik oldalpárt és a hozzájuk tartozó magasságot véve. (Kiadódik a cosinustétel alkalmazásával is, de az kerülő út.) II. megoldás. Helyezzünk derékszögű koordináta-rendszert alakzatunkra, origóját tegyük a kör középpontjába, ordinátatengelyét pedig állítsuk párhuzamosra az súlyvonallal. Ez azt jelenti, hogy és abszcisszája közös, jelöljük -vel, így koordinátái (, ), és abszcisszái pedig , alakúak, és körünk sugarát hosszúságegységnek választva ordinátáik is kifejezhetők. (Csak a négyzetükre lesz szükségünk.)
Vegyük észre, hogy innen tehát Rátz Ákos (Győr, Révai M. Gimn., IV. o. t.) |