A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a rombusz átlóinak hosszát -vel, -fel, és válasszuk az átlók egyeneseit koordináta-rendszerünk tengelyeinek; így a rombusz csúcsainak koordinátái: (,), (,), (,), (,). Adjuk a feladat szerinti kiemelt szerepet először az csúcsnak, erre az esetre a mértani helynek mint és függvényének definícióját a következő egyenlet fejezi ki: azaz | | ahol a ponthalmaz tetszőleges pontja. Innen rendezés útján és mindjárt teljes négyzetté kiegészítéssel Ez , azaz esetében annak a körnek az egyenlete, melynek középpontja (az -val szemben fekvő csúcs) és sugara ; ha , akkor (1)-et csak a pont elégíti ki, végül esetében semmilyen pont sem elégíti ki kapott egyenletünket, a keresett halmaz üres. Rögzítsük most az nagyságviszonyt, ekkor a feladat szerinti "valamelyik'' csúcs szerepét sorra -nak, -nek, -nek, -nek adva, az 1. és a 3. esetben egy-egy kört kapunk , ill. körül a fönti sugárral, a 2. és 4. eset viszont nem hoz járulékot a halmazhoz, tehát a mértani hely az és pontok ‐ a rombusz hegyesszögű csúcsai ‐ körüli sugarú körök egyesítése. Ha viszont speciálisan , akkor a követelményt a négyzetté specializálódott rombusznak a négy csúcsa elégíti ki, más pont nem. Lépéseink megfordíthatók, tehát a két kör pontjai valóban megfelelnek. Egyszerű eljárást adhatunk a körök megszerkesztésére: legyen az félátló fölötti Thalész-kör és az körüli, -n átmenő kör egyik közös pontja , itt átmegy a körüli kör ( esetén nem jön létre).
Megjegyzés. Többen a rombusz egyik csúcsát vették origónak és az innen induló oldalak egyikét az egyik koordinátatengelynek. A számítás így kissé hosszabb, de az az érdekes eredmény adódik, hogy a két kör sugara , a szög természetesen szükséges volt a további két csúcs paraméterének. Kiadódik persze ez a fenti eredményből is és | |
És még egy szerkesztést is kiolvashatunk belőle: ha vetülete az oldalra (és ), akkor az , szakaszpár mértani középarányosa, és is pontja a mértani helynek. |