Feladat: F.2121 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Ármós Lajos ,  Bartke I. ,  Blázsik Z. ,  Boros T. ,  Csák L. ,  Csikós B. ,  Eisenberger A. ,  Fazekas G. ,  Fegyverneki S. ,  Filakovszky P. ,  Frits Gabriella ,  G. Horváth Á. ,  Gát Gy. ,  Hajnal P. ,  Kovács 487 A. ,  Lengvárszky Zs. ,  Pósafalvi A. ,  Ráth Gy. ,  Rosanics Gy. ,  Samu P. ,  Solymosi T. ,  Varga 711 G. ,  Varga J. 
Füzet: 1978/április, 150 - 152. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Magasabb fokú diofantikus egyenletek, Oszthatósági feladatok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1977/december: F.2121

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A feladat megoldásában természetes számon pozitív egész számot értünk. Szükségünk lesz a

2a+1=3b(2)
illetve a
2a-1=3b(3)
egyenletek egész megoldásaira. (2)-ben csak b0 lehet, mivel a bal oldal értéke legalább 1. Emiatt 3b értéke egész szám, így 2a is egész, azaz aO. Az a=0 mellett nem kapunk b-re egész értéket, az a=1, b=1 megoldás. Ha a>1, akkor 3b-1 osztható 4-gyel, ami csak úgy lehet, ha b páros. (2)-nek a
(3b/2-1)(3b/2+1)=2a
alakjából látható, hogy a bal oldalon álló két tényező mindegyike 2 pozitív egész kitevőjű hatványa, különbségük pedig 2. Ez csak 3b/2-1=2, 3b/2+1=4 esetben lehetséges, amiből a=3,b=2 adódik.
A (3) egyenletben a1, különben a bal oldal nem lenne pozitív. Az a=1, b=0 megoldás. Ha a2, akkor b1, azaz a bal oldal 3-mal osztható, ami csak úgy lehet, ha a páros. (3)-nak
(2a/2-1)(2a/2+1)=3b
alakjából látható, hogy a bal oldalon szereplő két tényező mindegyike 3-hatvány, különbségük pedig 2. Ez viszont csak a 2a/2-1=1, 2a/2+1=3 esetben lehetséges, amiből a=2, b=1 adódik.
Térjünk most rá a feladat megoldására. Az (1) egyenlet a következő alakban írható:
(px-1)(px+1)=gyrz.
Mivel px-1 osztható (p-1)-gyel és aszerint, hogy x páros vagy páratlan, px-1 vagy px+1 osztható (p+1)-gyel, qyrz osztható (p-1)-gyel és (p+1)-gyel is.
A továbbiakban három esetet különböztetünk meg.
 

1. Ha p=2, akkor qyrz osztható 3-mal, q vagy r tehát 3. Mivel qy és rz felcserélhetők, legyen q=3. Ekkor (1) a következő alakot ölti:
(2x-1)(2x+1)=3yrz.
A bal oldalon álló tényezők különbsége 2 és páratlanok, tehát relatív prímek. Így közülük az egyik osztható 3-mal, és 2x-11, miatt a másik r-rel. Ezért
 


vagy   2x-1=3y és  2x+1=rz,
vagy   2x-1=r2 és  2x+1=3y.
 


A (3) egyenlet megoldásai alapján az első esetben
 

x=1,  y=0,  r=3,  z=1, ami nem megoldás, vagy
x=2,  y=1,  r=5z=1.
 


A második esetben (2) megoldásai alapján
 

x=1,  y=1,  r=1, ami nem megoldás, vagy
x=3,  y=2,  r=7,  z=1.
 

2. Ha p=3, akkor qyrz páros, tehát q és r közül legalább az egyik 2. Legyen q=2. Ekkor (1) a következő alakot ölti:
(3x-1)(3x+1)=2yrz.
Ha r a bal oldalon álló tényezőknek közös osztója, akkor r=2. Ez esetben
2y+z+1=32x.
A (2) megoldása szerint, mivel 2x=1 nem lehet, 2x=2, y+z=3. Ebből x=1 és y=1, z=2, vagy y=2, z=1. Ha r2, akkor r-rel a bal oldalon álló kifejezésnek csak egyik tényezője osztható, ezért
 


vagy   3x-1=2t  és   3x+1=2y-trz,
vagy   3x+1=2s  és   3x-1=2y-srz.
 


(t és s y-nál kisebb pozitív egész számok.) Az első esetben (2) alapján a
t=3,x=2,y=4,r=5,z=1
megoldást kapjuk. A t=1, x=1 lehetőség most kizárt, mert belőle r=2 adódna. A második esetben (3) megoldásai szerint vagy s=1, x=0, vagy s=2, x=1, amiből r=2 következik, ezért itt ezek sem jöhetnek számításba.
 
3. Végül ha p>3, akkor mivel p prímszám, p+1 és p-1 páros számok és egyikük 3-mal is osztható. Ezért gyrz osztható 2-vel és 3-mal is, vagyis q és r közül az egyik 2, a másik 3, legyen q=2, r=3.
Ekkor (1) a következő alakot ölti:
(px-1)(px+1)=2y3z.
Nem lehet osztható a bal oldal mindkét tényezője sem 3-mal, sem 4-gyel, mivel szomszédos páros számok. Ezért (és p>3 miatt) két eset lehetséges:
 


vagy   px-1=23z  és   px+1=2y-1,
vagy   px-1=2y-1  és   px+1=23z.
 


Az első esetben a két egyenletet egymásból kivonva és 2-vel egyszerűsítve a (3) típusú
2y-2-1=3z
egyenletet kapjuk, amelynek egyetlen természetes számokból álló megoldása y=4, z=1 és ezért p=7, x=1.
A második esetben az előbbihez hasonló módon a (2) típusú
2y-2+1=3z
egyenlet adódik, amelyből két megoldást kapunk:
y=3,z=1,amelybőlp=5,x=1,
és
y=5,z=2,amelybőlp=17,x=1.
Azon kívül, hogy qy-t és rz-t még minden esetben felcserélhetjük egymással, több lehetőség nincs.
 

A keresett számok tehát a következők:
 

|pxqyrz|223151|225131|233271|237132|312122|312221|322451
 


|pxqyrz|1325124|1712431|1713124|1512331|1513123|1712532|1713225
 

Megjegyzés. Ha a természetes számok közé a nullát is bevesszük, még a következő megoldásokat kapjuk:
 

|pxqyrz|2131tetszőleges0|21tetszőleges031|3123tetszőleges0|31tetszőleges022
 

 

 Ármós Lajos (Debrecen, Fazekas M. Gimn., IV. o. t.)