A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egy parabola egyenlete abban az , derékszögű koordináta-rendszerben a legegyszerűbb, amelynek origójául és ordinátatengelyéül -ek csúcsát, ill. szimmetriatengelyét választjuk: , ahol a paraméter a fókusz és a vezéregyenes távolsága. A mi két parabolánk tengelye a , ill. egyenes ‐ ahol az és az vezéregyenesből a kockán látható szakasz felezőpontja, csúcsuk felezi a , ill. paramétert, egységnek véve az él hosszát. Így ‐ a két esetre külön-külön koordináta-rendszert választva ‐ a mondott egyenlet rendre , illetve . A vetületek leírására is egy-egy külön , , rendszert használunk az síkban, amelyet a megfelelő , és vetületével választunk meg. Mindkétszer , merőlegesek, hiszen első parabolánkra , a másodikra (1-2. ábra).
1. ábra
2. ábra Az első esetben egy pontnak vetületére és ugyanúgy, ahogy ezt az ellipszisnél láttuk, egy körnek a síkjához ferde szöggel hajló síkra való vetítésekor, mert itt . Az új , közti összefüggést a régi és köztiből úgy kapjuk, hogy behelyettesítjük a régieknek az újakkal való , kifejezéseit: , azaz . Ez valóban parabola egyenlete. (Tegyük hozzá: de a fókusza nem az vetület, hanem -nek -re való tükörképe, hiszen a vetület-parabola paramétere ; továbbá más lesz az új vezéregyenes is.) Hasonlóan a második parabola esetében vetülete és az egyenletből , ez is parabola egyenlete. (Itt , az új fókusz felezi az szakaszt.) Megjegyzés. Bizonyítható a feladat általánosítása is: minden parabola merőleges vetülete is parabola vagy félegyenes. Csakhogy ehhez nem elég annyi, hogy a parabola egyenlete a koordinátákban másodfokú! |