A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen a kocka alaplapja , fedőlapja . Ha a kockát egy, a egyenesre merőleges síkra vetítjük, a egyenest pontnak, a tengely körül elfordítható sík metszeteit egyenesszakaszoknak látjuk és könnyen megszámlálhatjuk az átmetszett éleket, ami egyben a metszet oldalainak a száma. Bármely pont vetületét -vel jelöljük, , , , , , Az egybeeső , vetület felezi -t és harmadolja -t, ezért a tükörképe -re, továbbá és folytatólag téglalap (az ábrákon a magasság zsugorítva). Mármost a metszet akkor és csak akkor négyszög, ha a forgó síknak -on levő vetülete az téglalapból az szakaszon lép ki, magát -t is megengedve, viszont -t nem. Ugyanis csak 3 oldala van a metszetnek, ha a kilépés -n vagy éppen -ben történik, viszont 5, 6, majd ismét 5 oldala van ha az -ből való kilépési pont az szakaszra esik (ide értve magát -t is), illetve és között, végül ha -ben vagy a oldalon van. ‐ Így a mi síkmetszeteink további két csúcsa az és él változó , ill. pontja, de úgy, hogy , a metszet trapéz, hiszen a fedőlappal és az alaplappal való metszésvonal párhuzamos. A trapéz magasságát az -on Ievő vetületben valódi nagyságban látjuk.
Legyen felezőpontja . Ha a szakasz belsejében van, és -re való tükörképe , akkor a és trapézok magasságai egyenlők: , a párhuzamos oldalak összegeire viszont , tehát az első trapéz területe nagyobb. Minden megengedett sík beletartozik egy ilyen párba, kivéve a és síkokat, így a legnagyobb területű metszetet nem adhatja típusú sík. És mivel -rel -től -ig haladva a trapézmetszet magassága is, is, így a párhuzamos oldalak összege is szigorúan monoton nő, azért a kérdéses metszet , ahol . Kovács Zsolt (Szolnok, Verseghy F. Gimn., IV. o. t.) Horváth László (Csurgó, Csokonai Vitéz M. Gimn., IV. o. t.)
Megjegyzés. A talált metszet területe .
|