A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Rajzoljunk az háromszög oldalára kifelé szabályos háromszöget, ennek a harmadik csúcsát jelöljük -gyel. Mivel az háromszög egyenlő szárú, is, is az szakasz felező merőlegesén van, és a , háromszögek e felezőmerőlegesre szimmetrikusan helyezkednek el. Mivel e háromszögekben | | ezek a háromszögek hasonlóak a , háromszögekhez, és az egyes háromszögek csúcsait úgy soroltuk fel, hogy e felsorolás szerint azonos helyzetűek feleljenek meg a valóságban egymásnak. A , , , háromszögek egy‐egy oldalukkal csatlakoznak egymáshoz, és ez az oldaluk rendre elválasztja őket. Emiatt e háromszögek körüljárása rendre ellentétes, így a , háromszögek körüljárása megegyezik. Hasonlóan látható be, hogy az, háromszögek körüljárása is egyező. Forgassuk el a pontot körül addig, amíg a félegyenesre nem kerül, majd alkalmazzunk arányú kicsinyítést. Mivel a , háromszögek hasonlóak, és hasonló helyzetűek, ugyanez a transzformáció -t -be viszi, tehát a transzformáció a szakaszhoz a szakaszt rendeli. Összefoglalva forgatva nyújtásnak nevezzük azt a transzformációt, mely egy forgatás, majd egy, a forgatással azonos centrumú nyújtás (vagy mint esetünkben, kicsinyítés) egymás utáni végrehajtásából áll. Mivel az , háromszögek is hasonlóak és hasonló helyzetűek, az az centrumú forgatva nyújtás, amely -t -be viszi, -hez -t rendeli; és a szakaszhoz az szakaszt rendeli. E két forgatva nyújtás aránya megegyezik, mert a , háromszögek egybevágóak. Mindkettőben a forgatás -os, hiszen ekkorák a , szögek. Emiatt a szakasznak a két transzformációból származó , képei egyenlő hosszúak, és a egyenessel -os szöget zárnak be. Mivel a , szögek szimmetrikusak a egyenesre, az irányításuk ellentétes, és így az , szakaszok közti szög -os. A bizonyítást ezzel befejeztük.
Megjegyzések. 1. Legyen -nak a egyenesre, illetve -nek -re vonatkozó tükörképe , illetve . Az , háromszögek is szabályosak, és bennük a , pontok hasonló helyzetűek. Hasonló hozzájuk -nek is a helyzete az háromszögben, csak az alakzatnak az háromszöghöz viszonyított helyzete különbözik az , alakzatokétól. Érdemes megvizsgálni, hogy módosul az állítás, ha a , , pontokat a , , egyenes más, alkalmasan választott pontjaival (például a , , szakaszok felezőpontjaival) helyettesítjük. 2. Beláthatjuk állításunk helyességét annak alapján is, hogy ha egymás után alkalmazzuk azt a , , körüli forgatva nyújtást, melyek közül az első -t -be, a második -t -ba, a harmadik -t -be viszi, eredőül azt a transzformációt kapjuk, mely minden ponthoz önmagát rendeli. |