|
Feladat: |
F.1994 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: - |
Megoldó(k): |
Barabás J. , Binzberger G. , Fehér J. , Gáti T. , Hujter M. , Koller Gy. , Major Z. , Nagy 576 I. , Schmidt J. , Soukup L. , Szalontai S. , Tornóczi L. |
Füzet: |
1976/november,
115 - 118. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Csillagászati, földrajzi feladatok, Derékszögű háromszögek geometriája, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1975/május: F.1994 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. Jelöljük -szel a napnak azt a tört részét, amely máj. 11-én -tól addig telik el, míg a Nap és a Hold -ja egyenlővé válik. Ekkor közös értékük, majd abból
kerekítve . (Nincs értelme pontosabban számítani, hiszen az adatok hibája megközelítheti a -et, tehát a számlálóé az -et, a nevezőé a -et is.) Az egyenlőség azt jelenti, hogy középpontja benne van abban az meridiánsíkban, amelyet tengelye és középpontja meghatároz. Ezért alább -ben számolhatunk a két égitest , főkörei alapján. (Némi konkrétizálásul hozzátesszük: a keleti hosszúságú -os délkör síkja (körül van); mert Greenwichben még 4 óra van hátra a Nap deleléséig; továbbá az alábbi szerint Aden és Bombay között kb. fele úton az a hely, ahonnan ekkor -et éppen a zenitben látják.) 2. A kapott időpontban a értékek hasonló interpolációval , (hibájuk elérheti az -et). 3. Észlelőnk a szakaszt szögben látja, és ezt csak részben tölti ki és ezen szögtartományba eső fél látószögének összege, ugyanis a -ra nézve ismét interpolációval, (1. ábra).
1. ábra Emiatt nem észlel fogyatkozást. 4. Pontosabban ezt mondhatnánk: ha emberünk a napfény ellenére is észlelhetné -t, akkor az ,,fölött'' látná átvonulni jobbról balra (hacsak a feje É-hoz van közelebb). Hogy fogyatkozást észlelhessen, mintegy ,,alája kell bújnia'' -nak, hiszen messze ,,fönn'' van és közelebb; túl kell mennie azon a ponton, ahol és közös belső érintője, metszi az FÉ tengelyt (É a Föld Északi-sarka, 2. ábra, ennek részei más-más méretarányúak).
2. ábra Legyen koordináta-rendszerünk kezdőpontja , ordinátatengelye FÉ ‐ így a egyenes egyik szokásos jellemzője ‐, továbbá és a egyenesek (hegyes) szöge . Az irányszög az egyenesre rendre a fenti , és , végül -re . Az utóbbi céljára a rádiuszok és a féllátószögek alapján | | (ami kisebb, mint a adat lehetséges hibája), tovább is az háromszögből , végül | | és így irányszöge . koordinátái: , ; a (érintési) sugár irányszöge -kal kisebb, mint -é: , így vetülete a tengelyekre , és , tehát koordinátái: , . És mivel ezek kielégítik -nek egyenletét, azért . Ez mintegy -át teszi ki az FÉ szakasznak. Megegyezésben van ez az 1975. évi Csillagászati Évkönyv közlésével: a fogyatkozás Észak-Afrikából, Európából, Ázsia északi részeiből és az északi sarkvidék környékéről látható. (Adataink ugyanonnan valók.) 5. A novemberi adatokból hasonlóan kapjuk, hogy -ből akkor sem lett volna látható fogyatkozás, az ,,alatt'' halad át, a Déli-sark felé kell eltolódnia a gondolt észlelőnek. A fogyatkozás Dél-Amerika déli részéről és az Antarktiszról volt látható. (Az ott élő ember részére azonban az éggömb Déli-sarka van ,,fönt''.) Megjegyzések. 1. Lehetne venni abszcisszatengelynek az félegyenest is. Ennek az lenne az előnye, hogy ordinátája , majdnem annyi, mint a Föld rádiusza, másrészt ebben a rendszerben É ordinátája , tehát szinte, pontosan a Hold középpontja fogja el a Nap fényét az Északi-sark elől. (Ekkor előbb -ot kapjuk.) 2. A beküldött megoldások 2000 km körüli eltolódást hoztak ki; ennek magyarázata, hogy a kitűzésben -nak máj. 12-i adata sajtóhibásan volt. |
|