A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.
Jelöljük értékét -vel. Ha , egyenleteink jobb oldalán 0 áll, tehát az ismeretlenek között is van 0-val egyenlő. Nem lehet, hogy csak az egyik ismeretlen értéke legyen 0, hiszen akkor annak a bal oldalnak az értéke nem lehetne 0, amelyikben ez az ismeretlen nem szerepel. Ha viszont az ismeretlenek közül kettő 0-val egyenlő, akkor a harmadik értéke is 0, hiszen az összegük 0. Ha tehát , akkor csak lehet, ami valóban gyöke az egyenletrendszernek. Megmutatjuk, hogy ha , akkor egyik ismeretlen értéke sem lehet 0. Ha például volna 0, akkor (2) szerint a másik kettő között is volna 0-val egyenlő, de akkor a bal oldalak mind 0-val volnának egyenlőek, ami miatt csak úgy lehetne, ha mindhárom változó értéke 0 volna, ez viszont épp miatt nem lehet. Az egyenleteket páronként összeszorozva azt kapjuk, hogy
Mivel már csak mellett kell a gyököket meghatároznunk, az ismeretlenek értéke nem lehet 0, egyszerűsíthetünk velük. Négyzetgyököt is vonva azt kapjuk, hogy Ha , akkor , és az egyenlőség jele csak akkor lehet érvényes, ha . Ha , akkor , tehát az összeg nem lehet . Azt kapjuk tehát, hogy csak jöhet szóba. Behelyettesítéssel meggyőződhetünk róla, hogy ezek az értékek viszont tetszőleges mellett kielégítik az egyenletrendszerünket. Mivel (5) a (4) gyököt is megadja mellett, (5) megadja a vizsgált egyenletrendszer összes megoldását. |