Tekintsük a fekete négyzetek vízszintes oldalai által meghatározott egyeneseket, és válasszuk ki közülük a legalsót. Nevezzük ezt az egyenest a fekete négyzetek alsó támaszegyenesének. Első lépésben az alsó támaszegyenes alatti négyzetek fehérek maradnak, hiszen ezek a négyzetek fehérek, és fehérek a tőlük jobbra levő négyzetek is. Legyen a fekete négyzetek bal oldali támaszegyenese a függőleges oldalaik által meghatározott egyenesek közül a bal oldali legszélső. Az ettől balra levő négyzetek szintén fehérek maradnak, hiszen ők is, és a felettük levő négyzetek is fehérek. Tekintsük végül a fekete négyzetek bal felső csúcsából a jobb alsó csúcsába futó átlóit, és vegyük ki közülük a legfelsőt. Nevezzük ezt jobb felső támaszegyenesnek: a felette levő négyzetek fehérek maradnak, hiszen ők is, és a jobb és a felső szomszédjuk is fehér. Fehér lesz továbbá minden négyzet is, amelyet a jobb felső támaszegyenes átmetsz, hiszen ezeknek jobb és felső szomszédjuk fehér. Tekintsük az első lépés után kialakuló helyzetben a támaszegyeneseket: az új alsó támaszegyenes nem kerülhet az eredeti alá, az új bal oldali nem lehet a régitől balra, és az új jobb felső támaszegyenes a régi alá kerül. Egy lépésben tehát határozottan csökken a támaszegyenesek által közrefogott négyzetek száma, emiatt véges sok lépésben biztosan elfogynak a fekete négyzetek.