A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tekintsünk db 1-es és db 2-es számjegyet. Kétféleképpen is leszámláljuk, hogy ezt a jegyet hány különböző sorrendben írhatjuk le. E leszámolások eredménye a bizonyítandó egyenlőség jobb, ill. bal oldala lesz, és ezzel az állítást beláttuk. Ha a hely közül kijelöljük, hogy melyekre kerüljön 1-es, akkor ezzel a sorrendet egyértelműen meghatároztuk. Az egyesek helyét -féle módon adhatjuk meg, vagyis a lehetséges sorrendek száma . Képzeljük el most a jegyet valamilyen sorrendben leírva, majd párba foglaljuk a -edik és a -adik jegyet, , és így a jegyek sorrendjét párok sorrendjének is felfoghatjuk. Könnyen látható, hogy a jegyek két különböző sorrendjéhez nem tartozhat párok azonos sorrendje és viszont. Leszámoljuk tehát, hogy hányféle sorrendben írhatók fel a párok. A kialakított számpárok (1, 1), (1, 2), (2, 1) és (2, 2) alakúak lehetnek. Tegyük fel, hogy (1, 1) alakú párból darab van. Ez darab 1-est tesz ki, és így . Mivel a (2, 1) és (1, 2) alakú párok együttvéve ugyanannyi 1-est tartalmaznak, mint 2-est, azért (2, 2) alakú párból is darab van, és így a vegyes párok száma összesen . -féle módon jelölhetjük ki az (1, 1) alakú párok helyét, a megmaradó helypárból különböző választási lehetőség adódik a (2, 2) típusú párok száma. Ezután a meglévő helypárra vegyes összetételű párokat kell berakni. Minden egyes helypárnál szabadon dönthetünk, hogy (2, 1) vagy (1, 2) alakú párral töltjük ki, így összesen módon foglalhatjuk el a maradékok helyeket. Könnyen ellenőrizhető, hogy az itt végiggondolt lehetőségek különböző sorrendeket adnak, és így összesen sorrendben írhatók fel a párok, ha feltételezzük, hogy (1, 1) alakú pár darab van. Mivel bármely 0 és közötti egész számot jelölhet, az összes lehetséges sorrendek száma ezen az úton: Orosz Árpád (Pécs, Széchenyi I. Gimn., IV. o. t.) |