Feladat: F.1904 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: -
Füzet: 1974/április, 154 - 156. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szélsőérték differenciálszámítással, Négyszög alapú gúlák, Téglatest, Mértani helyek, Terület, felszín, Szélsőérték-feladatok differenciálszámítás nélkül, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1973/november: F.1904

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Legyenek az Li lap egymás utáni csúcsai Ai, Bi, Ci, Di (i=1,2) és a téglatest éleinek hossza A1B1=a, A1D1=b, A1A2=c. Mivel L1 is, L2 is önmagába megy át az A2B2 és az A2D2 él felező merőleges síkján való tükrözéssel, azért elég gúlánk felszínét addig vizsgálni, míg M csúcsa bejárja L2 kerületének negyedrészét, az EA2 és A2F szakaszt, ahol E az A2D2 él, F pedig az A2B2 él felezőpontja. Sőt, minőségileg elég lesz az A2F szakaszra szorítkozni, mert az itt adódó eredményeink az a, b betűk cseréjével megadják az A2E szakaszon mozgó M-re vonatkozó eredményeket.

 

 

A felszín változásának vizsgálatában az állandó L1 alapot figyelmen kívül hagyhatjuk. Ugyanígy az MA1B1, MC1D1 oldallapokat is, mert területük állandó, hiszen korlátozásunk szerint közös M csúcsuk az A1B1, illetőleg C1D1 alapjukkal párhuzamos egyenesen mozog.
A változó területű MA1D1 és MB1C1 oldallapok együttes területéről megmutatjuk, hogy szigorúan monoton nő, míg M az F-től A2-ig halad; így M=F esetén minimuma, M=A2 esetén maximuma van a gúla felszínének. Valóban, e két lap területének 2-szerese
bMA1+bMB1=b(A1M+MB1).
hiszen e lapok A1-nél, illetve B1-nél levő szöge derékszög; így csak a zárójelbeli összeget kell vizsgálnunk. Legyen A1-nek az A2B2 egyenesre való tükörképe A, így M-nek minden tekintett helyzetében
A1M+MB1=AM+MB1AB1=AF+FB1=A1F+FB1,
és egyenlőség akkor és csakis akkor áll, ha M az F-ben van, hiszen F az AB1 szakaszt is felezi.
Ha mármost M' az A2M szakasznak M-től különböző belső pontja és A2M<A2F, akkor a B1M és AM' egyenesek G metszéspontja az AM' szakasznak, M pedig a GB1 szakasznak belső pontja, így a háromszög‐egyenlőtlenséget az AMG és GB1M' háromszögekre alkalmazva
A1M+MB1=AM+MB1<(AG+GM)+MB1=AG+GB1<AG+(GM'+M'B1)==AM'+M'B1=A1M'+M'B1.


Ugyanezzel a meggondolással a jobb oldal kisebb, mint A1A2+A2B1, tehát a gúla csúcsát M-ből M'-be áttolva, a felszín valóban nő (nem is marad változatlanul). Ezzel állításunkat bebizonyítottuk.
Meg lehetne még vizsgálni, hogy a felszínnek E-ben és F-ben adódó lokális minimumai közül melyik a kisebb, az abszolút minimum. (Ezt a feladat előre nem kérdezte, nem kérdezhette; hiszen elébe vágott volna a föltett kérdés eredményének.) Nos, a palástfelszínek 2-szeresei, a gúla csúcsát F-ben,illetőleg E-ben választva így írhatók:
ac+a2b2+a2c2+a2b2+4b2c2,illetvebc+a2b2+b2c2+a2b2+4a2c2.
Eszerint nagyságviszonyuknak pl. az a>b föltevés mellett való megállapítása messze meghaladná azt a munkát, amit az alapfeladat megoldására végeztünk. Ezért megelégszünk a kérdés fölvetésével.
 

Megjegyzés. Az érkezett dolgozatok a változást a differenciálszámítás eljárásával vizsgálták, bár sokszor hiányosan. Vázoljuk ezt. Legyen a fenti jelölésekkel A2M=x, ahol 0xa
A felszín nem változó tagjait, majd a nem változó (pozitív) tényezőt elhagyva az
f(x)=A1M+MB1=x2+c2+(a-x)2+c2
függvény deriváltja valamely 0<x<a helyen
f'(x)=xx2+c2-a-x(a-x)2+c2=11+(cx)2-11+(ca-x)2;
Innen egyrészt nyilvánvaló, hogy f'(x) akkor és csakis akkor tűnik el, ha x= =a-x, azaz x=a/2, másrészt látjuk, hogy 0<x<a/2 mellett f'(x)< <0, hiszen az alakítás szerint első tagjának (pozitív) nevezője nagyobb, mint a második tag nevezője, tehát itt f(x) fogy, és hasonlóan a/2<x<a mellett nő, tehát az x=a/2 helyen minimuma van. [Az eredeti alakból az is látható, hogy f'(x) jobb oldali határértéke az x=0 helyen ugyancsak negatív, és bal oldali határértéke az x=a helyen ugyancsak pozitív.]