A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Legyen körünk középpontja , a húr megindulási helyzete , véghelyzete úgy, hogy halad elöl, vagyis még elérése előtt áll meg a rövidebbik íven, hiszen ennek középponti szöge . Legyen és felezőpontja (-hoz legközelebbi pontja) , illetve , valamint metszéspontjuk (1. ábra).
1. ábra Így a húr az elfordulás folyamán állandóan érinti az körüli, sugarú kör negyedívét, és a súrolt idom határvonalai az , , , szakaszok és a , , negyedkörívek. Rajzoljuk meg a körnek -en átmenő sugarát és az -re merőleges átmérőjét, legyen a végpontjuk , illetve és (a rövidebbik , illetve íven), továbbá messe az -t -ben, az -et -ben. -os elfordítással a és háromcsúcsú idomok átvihetők -be, illetve -be, ezért -nek területe egyenlő az vonal határolta idom területével. Ez viszont az negyedkör és az , egyenlő szárú derékszögű háromszögek területével kevesebb az félkör területénél. Mivel az háromszög fele egy egységnyi oldalú szabályos háromszögnek, azért , és így | |
b) A talált alig több a kör területének 1/3 részénél. Másrészt a súrolt terület az elfordítási szög növelésével monoton nő, ezért az elfordítás szögét növelni kell. Még a fentinél is könnyebb számítás mutatja, hogy a -os elfordításnál sem éri el a kör területének felét ‐ még -át sem. Így a keresett szögre , tehát az első vizsgálat háromcsúcsú része megszűnik. Valamivel egyszerűbb azonban itt abból számolni, hogy a súrolatlan terület is fele a kör területének (2. ábra).
2. ábra Ez felbontható az és körcikkekre, középponti szögük , illetve és az , háromszögekre, amelyek összeilleszthetők egy egységnyi oldalú szabályos háromszöggé. Így a | | követelményből a végzendő elfordítás | |
|