Feladat: F.1879 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: -
Füzet: 1976/november, 111 - 113. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Kör (és részhalmaza), mint mértani hely, Síkgeometriai szerkesztések, Ellipszis, mint mértani hely, Parabola, mint mértani hely, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1973/április: F.1879

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

1. Vizsgáljuk meg először, mi jellemzi az ellipszis érintőit. Az ellipszisnek a következő definícióját használjuk: ha adottak a síkon a (nem feltétlenül különböző) F1,F2 pontok, és adott egy 2a hosszúságú szakasz, a sík azon P pontjainak a mértani helye, amelyekre

F1P+PF2=2a,(1)
az F1,F2 fókuszú, 2a nagytengelyű ellipszis. Ilyen pontok nyilván csak akkor vannak, ha 2a>F1F2. Jelöljük F1F2 hosszát 2c-vel. A sík azon Q pontjai, amelyekre
F1Q+QF2<2a,(2)
az ellipszis belsejéhez tartoznak. Könnyen ellenőrizhető, hogy az ellipszis belseje bármely két pontjával azok összekötő szakaszát is tartalmazza. Emiatt azt mondjuk, hogy az ellipszis konvex görbe. Konvex görbék adott P pontbeli érintőjét definiálhatjuk a következő módon: azt mondjuk, hogy a P-n átmenő e egyenes érinti a görbét, ha e-nek nincs a görbe belsejéhez tartozó pontja, de bármely más, P-n átmenő egyenesen van a görbe belsejéhez tartozó pont.
Mivel az F1F2 szakasz tetszőleges Q pontjára F1Q+QF2=F1F2<2a, ha egy egyenes metszi az F1F2 szakaszt, nem érintheti az ellipszist. Legyen e tetszőleges, az F1F2 szakaszt nem metsző egyenes, és legyen az F1,F2 pontok e-n levő vetülete T1,T2, az F1F2 szakasz C felezőpontjának e-n levő vetülete pedig T (1. ábra).
 

 

1. ábra
 
Mivel T felezi a T1T2 szakaszt, C a T1,T2 pontoktól egyenlő távolságra van, azaz CT1=CT2. Megmutatjuk, hogy e akkor és csakis akkor érinti az F1,F2 fókuszú, 2a nagytengelyű ellipszist, ha
CT1=CT2=a.(3)
Legyen F2-nek e-re vonatkozó tükörképe F'2. Mivel e nem metszi az F1F2 szakaszt, biztosan metszi az F1F'2 szakaszt, jelöljük a metszéspontot P-vel. Felhasználva, hogy CT2 az F1F2F'2 háromszög középvonala, kapjuk, hogy
F1P+PF2=F1P+PF'2=F1F'2=2CT2,(4)
ha pedig R az e egyenes tetszőleges, P-től különböző pontja, akkor
F1R+RF2=F1R+RF'2>F1F'2=2CT2.(5)
A kapott (4) és (5) összefüggések együtt azt jelentik, hogy az F1R+RF2 összeg az e pontjai közül P-re minimális. Ha tehát e érinti az ellipszist, az érintési pont csak P lehet, és így (4) miatt teljesül (3). Ha pedig e-re teljesül (3), akkor (4) miatt P az ellipszisen van, és (5) miatt e-n nincs az ellipszisnek belső pontja. Tetszőleges más, P-n átmenő egyenesre viszont nem P-ben lesz az F1R+RF2 összeg minimális, van tehát az egyenesen olyan Q pont, amelyre
F1Q+QF2<F1P+PF2=2a,
vagyis Q az ellipszis belső pontja.
A C körül a sugárral rajzolt k kört az ellipszis főkörének nevezik. A most bizonyított állítás szavakban a következőket jelenti:
a) Ha valamely egyenes érint egy ellipszist, akkor az ellipszis fókuszainak az egyenesen levő vetületei az ellipszis főkörén vannak.
b) Ha az ellipszis egyik fókuszának egy tetszőleges egyenesen levő vetülete az ellipszis főkörén van, akkor ugyancsak a főkörön van a másik fókusznak az egyenesen levő vetülete is, és az egyenes érinti az ellipszist.
2. Rátérünk a feladatban mondott mértani hely vizsgálatára. Jelöljük a derékszög szárait e'-vel, e''-vel, csúcsát O-val, az ellipszis egy tetszőleges, a feladatban mondott mozgása során felvett helyzetében a fókuszok legyenek F1 és F2, az F1F2 felezőpontja C, a C körüli a sugarú kör k, az F1,F2 pontok e'-n, illetve e''-n levő vetületei T'1,T'2, illetve T''1,T''2 (2. ábra).
 

 

2. ábra
 

Az a) állítás szerint a T'1,T'2,T''1,T''2 pontok k-n vannak. Jelöljük a C,O pontoknak a T''1T'2 szakasz felezőpontjára vonatkozó tükörképét C*-gal, O*-gal. Ismeretes, hogy egy paralelogrammában az átlók négyzetösszege egyenlő az oldalak négyzetösszegével. Emiatt
2(CO2+CO*2)=OO*2+CC*22(CT1''2+CT2'2)=T''1T2'2+CC*2.


Mivel OO*=T''1T'2, és CT''1=CT'2=a,CO*=CF1=c, ebből kapjuk, hogy
CO2=2a2-CF12,(6)
vagyis C rajta van az O középpontú, r=2a2-c2 sugarú c körön. Mivel a C középpontú, a sugarú k kör metszi e',e'' egyeneseket, C egyik egyenestől sem lehet a-nál távolabb. Jelöljük a vizsgált síknegyedben levő, az e',e'' egyenesekre támaszkodó a oldalú négyzetet N-nel, c-nek N határán levő pontjait C'-vel, C''-vel. Beláttuk, hogy a vizsgált mértani hely pontjai rajta vannak a c kör N-beli C'C'' ívén.
3. Megmutatjuk, hogy a c kör N-beli C'C'' ívének tetszőleges C pontja (a C',C'' pontokat is beleértve) a vizsgált mértani helyhez tartozik. Mivel C az N-ben van, a C középpontú, a sugarú k kör metszi az e',e'' egyeneseket, a metszéspontokat jelöljük T'1-vel, T'2-vel, illetve T''1-vel, T''2-vel, és legyen F1, illetve F2 az a pont, melynek T'1,T''1, illetve T'2,T''2 az e',e'' egyeneseken levő vetülete (ha e' vagy e'' érinti k-t, T'1 és T'2 vagy T''1 és T''2 azonosak). Mivel (6) most is igaz, CF12=2a2-CO2=c2, vagyis az F1,F2 pontok távolsága megegyezik a mozgatott ellipszis fókuszainak a távolságával. Mivel az F1,F2 pontoknak az e',e'' egyeneseken levő vetülete rajta van a C középpontú, a sugarú körön, a b) állítás szerint ezek az egyenesek érintik az F1,F2 fókuszú, 2a nagytengelyű ellipszist. C tehát valóban a vizsgált mértani helyhez tartozik.
4. Ha k nem érinti az e',e'' egyeneseket, a metszéspontok betűzésének megválasztásától függően két különböző helyzetet kapunk az F1,F2 fókuszokra, ezek a helyzetek a C-n átmenő, az e',e'' egyenesekkel párhuzamos tengelyekre nézve szimmetrikusan helyezkednek el. Ha nemcsak egy síknegyedre szorítkozunk, a vizsgált mértani hely darabjait a C'C'' ívnek az e',e'' egyenesekre, illetve az O pontra való tükrözésével kaphatjuk meg.
 

Megjegyzés. Feladatunk szoros kapcsolatban van a később kitűzött 1958. feladattal. * Állítsunk ugyanis a térben a mozgatott ellipszis fölé annak minden helyzetében olyan kört, amely érinti az ellipszis síkját, és amelynek épp az ellipszis a vetülete. Ez a kör érinti az ellipszis síkjára merőleges, azt az e',e'' egyenesekben metsző síkokat is, tehát az 1958. feladat állítása szerint a középpontja rajta van az O középpontú, 2a sugarú gömbön. Mivel a kör alapsíkon levő vetületében a kis- és nagytengely aránya állandó, mozgása közben a kör az alapsíkkal állandó szöget zár be, tehát a középpontja az alapsíktól állandó távolságra van. Emiatt a középpont a rendelkezésre álló gömb helyett annak csak egy körvonalán mozog, és a minket érdeklő mértani hely ennek az alapsíkon levő vetülete.
*Megoldása megjelent a KÖMAL 1975/5. szám (50. kötet) 206‐207. oldalán.