A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. 1. Vizsgáljuk meg először, mi jellemzi az ellipszis érintőit. Az ellipszisnek a következő definícióját használjuk: ha adottak a síkon a (nem feltétlenül különböző) pontok, és adott egy hosszúságú szakasz, a sík azon pontjainak a mértani helye, amelyekre az fókuszú, nagytengelyű ellipszis. Ilyen pontok nyilván csak akkor vannak, ha . Jelöljük hosszát -vel. A sík azon pontjai, amelyekre az ellipszis belsejéhez tartoznak. Könnyen ellenőrizhető, hogy az ellipszis belseje bármely két pontjával azok összekötő szakaszát is tartalmazza. Emiatt azt mondjuk, hogy az ellipszis konvex görbe. Konvex görbék adott pontbeli érintőjét definiálhatjuk a következő módon: azt mondjuk, hogy a -n átmenő egyenes érinti a görbét, ha -nek nincs a görbe belsejéhez tartozó pontja, de bármely más, -n átmenő egyenesen van a görbe belsejéhez tartozó pont. Mivel az szakasz tetszőleges pontjára , ha egy egyenes metszi az szakaszt, nem érintheti az ellipszist. Legyen tetszőleges, az szakaszt nem metsző egyenes, és legyen az pontok -n levő vetülete , az szakasz felezőpontjának -n levő vetülete pedig (1. ábra).
1. ábra Mivel felezi a szakaszt, a pontoktól egyenlő távolságra van, azaz . Megmutatjuk, hogy akkor és csakis akkor érinti az fókuszú, nagytengelyű ellipszist, ha Legyen -nek -re vonatkozó tükörképe . Mivel nem metszi az szakaszt, biztosan metszi az szakaszt, jelöljük a metszéspontot -vel. Felhasználva, hogy az háromszög középvonala, kapjuk, hogy | | (4) | ha pedig az egyenes tetszőleges, -től különböző pontja, akkor | | (5) | A kapott (4) és (5) összefüggések együtt azt jelentik, hogy az összeg az pontjai közül -re minimális. Ha tehát érinti az ellipszist, az érintési pont csak lehet, és így (4) miatt teljesül (3). Ha pedig -re teljesül (3), akkor (4) miatt az ellipszisen van, és (5) miatt -n nincs az ellipszisnek belső pontja. Tetszőleges más, -n átmenő egyenesre viszont nem -ben lesz az összeg minimális, van tehát az egyenesen olyan pont, amelyre vagyis az ellipszis belső pontja. A körül sugárral rajzolt kört az ellipszis főkörének nevezik. A most bizonyított állítás szavakban a következőket jelenti: Ha valamely egyenes érint egy ellipszist, akkor az ellipszis fókuszainak az egyenesen levő vetületei az ellipszis főkörén vannak. Ha az ellipszis egyik fókuszának egy tetszőleges egyenesen levő vetülete az ellipszis főkörén van, akkor ugyancsak a főkörön van a másik fókusznak az egyenesen levő vetülete is, és az egyenes érinti az ellipszist. 2. Rátérünk a feladatban mondott mértani hely vizsgálatára. Jelöljük a derékszög szárait -vel, -vel, csúcsát -val, az ellipszis egy tetszőleges, a feladatban mondott mozgása során felvett helyzetében a fókuszok legyenek és , az felezőpontja , a körüli sugarú kör , az pontok -n, illetve -n levő vetületei , illetve (2. ábra).
2. ábra Az állítás szerint a pontok -n vannak. Jelöljük a pontoknak a szakasz felezőpontjára vonatkozó tükörképét -gal, -gal. Ismeretes, hogy egy paralelogrammában az átlók négyzetösszege egyenlő az oldalak négyzetösszegével. Emiatt
Mivel , és , ebből kapjuk, hogy vagyis rajta van az középpontú, sugarú körön. Mivel a középpontú, sugarú kör metszi egyeneseket, egyik egyenestől sem lehet -nál távolabb. Jelöljük a vizsgált síknegyedben levő, az egyenesekre támaszkodó oldalú négyzetet -nel, -nek határán levő pontjait -vel, -vel. Beláttuk, hogy a vizsgált mértani hely pontjai rajta vannak a kör -beli ívén. 3. Megmutatjuk, hogy a kör -beli ívének tetszőleges pontja (a pontokat is beleértve) a vizsgált mértani helyhez tartozik. Mivel az -ben van, a középpontú, sugarú kör metszi az egyeneseket, a metszéspontokat jelöljük -vel, -vel, illetve -vel, -vel, és legyen , illetve az a pont, melynek , illetve az egyeneseken levő vetülete (ha vagy érinti -t, és vagy és azonosak). Mivel (6) most is igaz, , vagyis az pontok távolsága megegyezik a mozgatott ellipszis fókuszainak a távolságával. Mivel az pontoknak az egyeneseken levő vetülete rajta van a középpontú, sugarú körön, a állítás szerint ezek az egyenesek érintik az fókuszú, nagytengelyű ellipszist. tehát valóban a vizsgált mértani helyhez tartozik. 4. Ha nem érinti az egyeneseket, a metszéspontok betűzésének megválasztásától függően két különböző helyzetet kapunk az fókuszokra, ezek a helyzetek a -n átmenő, az egyenesekkel párhuzamos tengelyekre nézve szimmetrikusan helyezkednek el. Ha nemcsak egy síknegyedre szorítkozunk, a vizsgált mértani hely darabjait a ívnek az egyenesekre, illetve az pontra való tükrözésével kaphatjuk meg. Megjegyzés. Feladatunk szoros kapcsolatban van a később kitűzött 1958. feladattal. Állítsunk ugyanis a térben a mozgatott ellipszis fölé annak minden helyzetében olyan kört, amely érinti az ellipszis síkját, és amelynek épp az ellipszis a vetülete. Ez a kör érinti az ellipszis síkjára merőleges, azt az egyenesekben metsző síkokat is, tehát az 1958. feladat állítása szerint a középpontja rajta van az középpontú, sugarú gömbön. Mivel a kör alapsíkon levő vetületében a kis- és nagytengely aránya állandó, mozgása közben a kör az alapsíkkal állandó szöget zár be, tehát a középpontja az alapsíktól állandó távolságra van. Emiatt a középpont a rendelkezésre álló gömb helyett annak csak egy körvonalán mozog, és a minket érdeklő mértani hely ennek az alapsíkon levő vetülete. Megoldása megjelent a KÖMAL 1975/5. szám (50. kötet) 206‐207. oldalán. |