Feladat: F.1878 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: -
Megoldó(k):  Bezdek K. ,  Borbély A. ,  Braun J. ,  Cséplő G. ,  Czompó J. ,  Fazekas l. ,  Horváth O. ,  Iszlay Z. ,  Katona Klára ,  Kiss E. ,  Kiss Rozália ,  Lakner P. ,  Leicht G. ,  Meszéna G. ,  Orosz Á. ,  Páles Zs. ,  Pálfalvi Gy. ,  Rapp F. ,  Veres S. ,  Vladár K. 
Füzet: 1974/május, 197 - 201. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Ceva-tétel, Menelaosz-tétel, Hossz, kerület, Projektív geometria, Párhuzamos szelők tétele, Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül háromszögekben, Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül, Vektorok lineáris kombinációi, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1973/április: F.1878

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. A jelzőrudak letűzésére mondottak szerint az R1,...,R6 pontok mindegyike létrejött. Föltesszük, hogy R2 az R1-től is, R3-tól is különböző, így a további pontok is különbözők.
1. Húzzunk párhuzamost R3-on át AR1-gyel és jelöljük AB-vel való metszéspontját S-sel.

 

 

1. ábra
 

Ekkor a párhuzamos szelők tételei alapján
  egyrészt  R4R1R1R3=R4AAS,  másrészt  R3R2R2B=SAAB.
Írjuk fel még a következő azonosságot:
BAAR4=BAAR4,
szorozzuk össze e három egyenlőség bal, illetve jobb oldalait, és változtassuk meg a jobb oldalon a nevező tényezőinek sorrendjét az alábbiak szerint:
BAAR4R4R1R1R3R3R2R2B=BAR4ASAAR4ASAB=(1)=BAABR4AAR4SAAS(=-1).
Ezt az összefüggést ismételten fel fogjuk használni, ezért továbbhaladás előtt értelmezni fogjuk. Ha az AB egyenesen valamelyik irányt pozitívnak, a vele ellentétes irányt negatívnak vesszük, akkor a jobb oldal értéke (-1), hiszen mindhárom tényezője (-1).
A bal oldalt értelmezzük így: a BR4R3 háromszöget átmetszettük az AR1R2 egyenessel, vettük a háromszög BR4, R4R3, R3B oldalegyenesén rendre adódott A, R1, R2 metszésponttól az illető oldalszakasz végpontjaiig terjedő szakaszok arányát, majd e 3 arány szorzatát.
 

 

2. ábra
 

Az egyes oldalegyeneseken levő két szakaszból úgy képeztük az arányt, hogy a háromszög oldalait a csúcsok B, R4, R2 sorrendjében jártuk be, és mindegyik egyenesen a kezdőponttól a metszéspontig terjedő szakaszt osztottuk a metszésponttól a végpontig terjedő szakasszal. Így ábránk esetében az R4R1 szakasz a menetiránnyal ellentétes, ezért negatívnak vesszük, a többi 5 szakasz pozitív, megegyezésben a jobb oldal (-1)-es értékével.
Eredményünk természetesen bármely háromszögnek bármely egyenessel való átmetszésére érvényes, hacsak az egyenes nem megy át a háromszög egyik csúcsán sem. Az összefüggést Menelaos tételének nevezik.
2. Alkalmazzuk Menelaos tételét az R5R4 egyenessel kettévágott BR4R3 háromszög R4R2B és R4R2R3 részeire, szelőnek az első részháromszög esetében az R5R3 egyenest véve, a másodikéban az R5B-t:
R4R5R5R2R2R3R3BBR6R6R4=-1,R4R5R5R2R2BBR3R3R1R1R4=-1.


Az előbbit az utóbbival osztva, valamint négy szakaszt a (-1)-szeresével pótolva, egyszerűsítve
BR6R6R4R4R1R1R3R3R2R2B=1.(2)
(Ezt az összefüggést általános érvénnyel az 1. megjegyzésben értelmezzük.)
Képezve (1) és (2) hányadosát, a 2. és 3. arányok hányadosa 1, így
BAAR4R6R4BR6=-1,(3)
és itt mindegyik szakasz az AB egyenesnek a része, mérhető, ill. kifejezhető az AB ismeretlennel: BR6=BA±AR6, így az egyismeretlenes egyenletből
BA=AR4AR6R6R4-AR4,|BA|=AR4AR6|AR4-R4R6|,
amit bizonyítanunk kellett.
 
Megjegyzések. 1. A (2) összefüggést (Ceva tétele) így értelmezzük: a BR4R3 háromszög oldalegyeneseinek, valamint a síkja R5 pontját a csúcsokkal összekötő egyeneseknek metszéspontját rendre R6-tal, R1-gyel, R2-vel jelölve, az oldalakon keletkezett szakaszpárokból képezett arányok szorzata 1, a szakaszok sorrendjét, irányát ugyanúgy értve, mint a Menelaos-tétel esetében.
2. Akik foglalkoztak az ún. projektív geometria elemeivel,* azok bizonyára fölismerik: az R1,...,R6 pontokat úgy jelöltük ki, hogy B és R4 az R1, R2, R3 és R5 pontokkal meghatározott teljes négyszögnek ún. átlós pontjai legyenek. Így a BR4 egyenes a teljes négyszög egymással szemben fekvő R1R2 és R3R5 oldalegyeneseit az A, R6 pontokban metszi, és az erre az alakzatra vonatkozó alaptétel szerint a B, R4 és A, R6 pontpárok harmonikusan választják szét egymást, amin ezt értjük:
(BAAR4):(BR6R6R4)=-1.
(A teljes négyszögnek 6 oldalegyenese van, bármelyik 2 csúcsát összekötő egyenesét oldalegyenesének nevezzük, továbbá 3 átlós pontja, amelyekben 2-2 szemben fekvő (közös csúcsot nem tartalmazó) oldalegyenes metszi egymást.) ‐ Ezek ismeretében azonnal felírhattuk volna (3)-at. ‐ Az eljárás kidolgozói természetesen ismerték ezt a hátteret.
 
II. megoldás. Vektorok felhasználásával bizonyítjuk az állítást. Legyen
BA=a,AR1=r,AR2=-cr,BR3=dBR2=d(a-cr),


ahol r nem párhuzamos a-val, c és d számok, c0 és c1, illetve d>0 és d1. Így az R1R3 egyenes tetszőleges X pontjára valamely e számmal
BX=BR1+eR1R3=BR1+e(BR3-BR1)==(1-e)BR1+eBR3=(1-e)(a+r)+de(a-cr)==(1-e+de)a+(1-e-cde)r.
X akkor és csak akkor azonos R4-gyel, ha a BX egyirányú a BA-ral, vagyis r együtthatója 0:
1-e-cde=0,teháte=11+cd,
és ekkor
BR4=(c+l)d1+cda,
hacsak cd-1. A cd=-1 értéket a jelzőrudak helyzetére tett föltevések kizárják. Ekkor ugyanis d>0 miatt c<0, R2 ugyanazon az oldalán van AB-nek, mint R1, az R3-on átmenő, AR1-gyel párhuzamos egyenesnek R3-tól AB-ig terjedő R3Q szakasza R3Q=dR2A=d|c|R1A=R1A, tehát R1R3 párhuzamos AB-vel, R4 nem jön létre.
Hasonlóan az R2R4 egyenes bármely X pontjára valamely f számmal
BX=BR2+fR2R4=(1-f)BR2+fBR4==(1-f+(c+1)df1+cd)a-c(1-f)r,
és X arra és csak arra az f-re azonos R5-tel, amelyre egy alkalmas g számmal
BX=gBR1=ga+gr,
azaz
g=1-f+(c+1)df1+cd=-c(1-f).
Innen c+10 figyelembevételével
f=1+cd1+cd-d,BR5=cd1+cd-d(a+r),
hacsak 1+cd-d0. Az ellentétes esetben az R2R4 egyenesen nem volna olyan X, melyre BX párhuzamos volna BR1-gyel, tehát R2R4||BR1 lenne, nem lenne R5, és ezt kizártuk.
Végül az R3R5 egyenes bármely X pontjára valamely h számmal
BX=BR3+hR3R5=d(1-h+ch1+cd-d)a+cd(h-1+h1+cd-d)r,
és X akkor és csak akkor azonos R6-tal, ha r együtthatója 0, azaz
h=1+cd-d2+cd-d,és ígyBR6=(c+1)d2cd-da.
(A fentebbiekhez hasonlóan belátható, hogyha 2+cd-d=0, akkor R6 nem jön létre, 2. ábra.)
Mármost eredményeinkből az állításban szereplő szakaszok hossza
AR4=d-11+cd|a|,AR6=2(d-1)2+cd-d|a|,|R4R6-AR4|=|AR6-2AR4|=2(d-1)2(1+cd)(2+cd-d)|a|,


és ezek szerint az (1) kifejezés abszolút értéke |a|=AB, amint azt bizonyítanunk kellett.
* Lásd pl.: Vigassy Lajos: Projektív geometria (Középiskolai Szakköri Füzetek), Tankönyvkiadó, Budapest, 1970.