A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a keresett távolságokat rendre -vel, ill. -vel, a magasságkülönbséget -szel, továbbá az adatokat: -val, -val (ahol a vetülete -re), -val, -val, -val.
1. ábra -szel és -val kifejezhetjük -t, másrészt az és közti magasságkülönbség és alapján -t. Ezeket az háromszög oldalának a cosinustétel adta kifejezésébe helyettesítve, egyismeretlenes egyenletet kapunk -re:
Számadataink közül előbb az egyszerű és kapcsolatokat használjuk föl és egyenletünket átalakítjuk az arányra mint ismeretlenre, majd a szögek adatait is behelyettesítjük:
A feladat szerint , ezért , és csak a nagyobbik gyök fogadható el: , egyértelműen , ebből pedig (1) alapján -nek és -nek a térképen látható vetülete 2426 m, ill. 2374 m. (Lásd 2. ábra; a pontozott vonal érték alapján az ellentétes irányban adódó, el nem fogadható helyzetre mutatja, hogy teljesül . Nem árt ugyanis gondolni a kizárt gyök esetleges értelmezésére.)
2. ábra
Megjegyzés. A feladatot egy mérnöki kérdésből alakította ki a szerkesztőség a számadatok kerekítésével. ‐ Potenoth-szerkesztésen (másképpen Snellius ‐ Potenoth-feladaton) a hátrametszést szokás érteni. A szokásos három alappont helyett itt négy szerepel: , , és , és két szög helyett hármat mérünk meg a meghatározandó álláspontban, kettőt függőleges, egyet a vízszintes síkban. Az idézett cikk a , pontoknál levő szög sinusára ír föl egymástól függetlenül másodfokú egyenleteket ‐ vagyis lényegében az , távolságokra ‐, majd a gyökök kiszámítását az akkori legfontosabb számítási segédeszköz, a logaritmustáblázat könnyebb alkalmazása céljára ‐ segédszögek bevezetésével hajtja végre. Gyöngyössy Zoltán: A "térbeli Potenoth''. Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1914. évi 27. szám.Lásd ide az 1419. és 1424. gyakorlatokat is, K. M. L. 44 (1972) 172. és 220. old. |