Feladat: F.1867 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: -
Megoldó(k):  Burda Magdolna 
Füzet: 1973/október, 55 - 58. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Merőleges affinitás, Derékszögű háromszögek geometriája, Egyenesek egyenlete, Ellipszis egyenlete, Négyzetek, Négyszögek szerkesztése, Síkgeometriai szerkesztések, Ellipszis, mint kúpszelet, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1973/február: F.1867

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Megoldás. Az ellipszis szimmetriatengelyeit véve koordinátatengelyeknek, egyenlete a szokásos jelölésekkel

x2a2+y2b2=1.(1)
Itt b<a, hiszen b=a esetén vonalunk körré specializálódik, márpedig kör köré írt négyzet szerkesztésével nem érdemes foglalkozni. Így a tengelyvégpontokbeli érintők különböző oldalú téglalapot alkotnak, tehát a szerkesztendő négyzet oldalegyeneseinek az ellipszissel való érintkezési pontjai nem eshetnek egyik adott tengelyvégpontba sem, a kívánt négyzet oldalai nem párhuzamosak a tengelyekkel.
Ismeretes,* hogy (1)-hez az (x1,y1) pontjában húzott érintő egyenlete
x1xa2+y1yb2=1,(1a)
‐ és számunkra x10 és y10 ‐, tehát iránytangensét m-mel jelölve
m=b2x1a2y1=-bx1aa2-x12.
Fordítva, az érintési pont koordinátái m függvényeként:
x1=±a2ma2m2+b2,y1=-b2x1a2m=b2a2m2+b2.(2)
Eszerint adott m értéket két pontban ér el az iránytangens és e pontok egymás tükörképei az O centrumra. Az ellipszis szimmetriája alapján ugyanez áll a bennük megrajzolt érintőkre is, így tehát O a körülírt négyzetnek is középpontja lesz, a négyzet szomszédos oldalegyenespárjait tehát azzal jellemezhetjük, hogy merőlegesek egymásra és hogy O-tól mért távolságuk egyenlő.
Az érintő derékszögű háromszöget vág le abból a síknegyedből, amelyikben (x1,y1) van, e háromszög befogói a tengelyekből lemetszett darabok, hosszuk (1a) alapján, majd (2) felhasználásával
e=|a2x1|=a2m2+b2|m|,f=|b2y1|=a2m2+b2,(3)
ezekből az érintőnek O-tól mért távolsága mint az átfogóhoz tartozó magasság
efe2+f2=a2m2+b21+m2.

A másik oldalegyenespár O-tól mért távolságát úgy kapjuk ebből, hogy m helyére -1/m-ot írunk. Így a követelmény, mindjárt a távolságok négyzetének egyenlőségét felírva:
a2m2+b21+1m2=a2m2+b21+m2,
átrendezve
(a2-b2)(1-m2)=0.
Ez ab miatt csak m±1 mellett teljesül, tehát a kívánt négyzet oldalegyenesei 45-os szöggel hajolnak a koordinátatengelyekhez.
Most már (2), majd (3) alapján m=+1 mellett
x1=±a2a2+b2,y1=b2a2+b2,(4)e=f=a2+b2.


(Ugyanez adódik persze m=-1-ből is.) Mindezek szerint a keresett négyzet csúcsai a koordinátatengelyeken vannak, az az O centrumú kör metszi ki őket, melynek sugara egyenlő az ellipszis tengelyvégpontjai által meghatározott rombusz oldalával, vagy más szóval: a tengelyvégpontokbeli érintők által meghatározott téglalap átlójának felével (1. ábra).
 

 

1. ábra
 

Megjegyzések. 1. Tulajdonképpen többet végeztünk, mint amennyit a feladat megkívánt: egy körülírt négyzetet; mi pedig előbb megmutattuk, hogy csak egy négyzet van az ellipszis köré írható téglalapok közt, és azt szerkesztettük meg.
Mondhattuk volna ‐ mint a legtöbb dolgozat tette ‐: olyan megoldást keresünk, melyben a négyzet két szimmetriatengelye, az átlói, azonosak az ellipszis tengelyeivel. (Ekkor. persze még kérdéses, hogy van-e ilyen.) Itt tehát követelményként jelenik meg a (3) tengelymetszetek egyenlősége
e=a2x1=b2y1=aba2-x12,x=a2a2+b2,a2x=a2+b2,
és ezzel adódott, hogy van ilyen megoldás. (Kiadódik tükrözésekkel is) Ez önmagában elég csekély feladat, és nem tudjuk meg, hogy egy versenytárs nem állhat-e elő esetleg egy érdekesebb, mutatósabb eredménnyel.
2. Eljárhatunk úgy is a szerkesztésben, hogy először az ellipszis és a négyzet egyik oldala E érintkezési pontját szerkesztjük meg. Az I. síknegyedben (4) alapján
x1=aaa2+b2=acosφ,y1=bba2+b2=bsinφ,
ahol φ a mondott rombuszoldal hajlásszöge az x tengelyhez. Fölmérjük a rombuszoldalra a kistengely végpontjából a-t, a nagytengely végpontjából b-t, az első végpont abszcisszában egyezik E-vel, a második pedig ordinátában (2. ábra).
 

 

2. ábra
 

3. Az oldalak irányát ismerve, 2 ‐ 2 pontjukat kaphatjuk az ellipszis következő tulajdonságának felhasználásával: a fókusznak bármely érintőn levő vetülete rajta van a főkörön (bizonyítását az olvasóra hagyjuk). Megszerkesztjük a két fókuszt, az ezeken át a tengelyekhez 45-os szöggel hajló két-két egyenest, végül a főkört, ez metszi ki egyeneseinkből az említett pontokat.
 

 Burda Magdolna (Budapest, Fazekas M. Gyak. Gimn., IV. o. t.)
 

II. megoldás. A négyzet átlóinak irányát határozzuk meg. Az a merőleges affinitás, amely az adott ellipszist a főkörébe viszi át, az ellipszisünk köré írt négyzetet a főkör köré írt paralelogrammába transzformálja, mert párhuzamos egyenesek megfelelői párhuzamosak. A kör köré írt paralelogramma rombusz, átlói merőlegesen metszik egymást a kör (egyszersmind az ellipszis) középpontjában. És mivel a rombusz átlói a négyzet átlóinak affin megfelelői, azért a négyzet átlói csak olyan (egymásra merőleges) egyenespáron lehetnek, amelyek affin megfelelői is merőlegesek.
Ilyen egyenespárt alkot az ellipszis két tengelye, és más ilyen nincs is. Ha ugyanis az O középpontból kiinduló e,f félegyenesek merőlegesek egymásra és a nagytengely egyik partján hozzá hegyes szöggel hajlanak, akkor az ab(>1) arányú affinitással kapott képeik közti szög hegyes szög lesz, mert az új és az eredeti hajlásszög tangensének aránya mindkét félegyenes esetében ab, tehát a hajlásszögek nagyobbak, mint az eredetiek.
Ezzel beláttuk, hogy a keresett négyzet két átlója csak az ellipszis két tengelye lehet. Tovább a fentiek szerint haladhatunk.
*Az iskolai függvénytáblázat-gyűjtemény 385.4. képlete.