Feladat: F.1858 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1973/október, 52 - 53. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Nevezetes azonosságok, Számsorozatok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1973/január: F.1858

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

12+3,45+6,...,(3k-2)(3k-1)+3k,...(1)
Az állítás a sorozatnak minden egyes tagjára érvényes, vagyis az egytényezős szorzatokra:
(3k-2)(3k-1)+3k=9k2-6k+2=(3k-1)2+12.(2)
Erre tekintettel először azt bizonyítjuk általában, hogy két kéttagú négyzetösszeg szorzata írható kéttagú négyzetösszeg alakjában. Valóban:
(a2+b2)(α2+β2)=a2α2+b2β2±2aαbβ+a2β2+b2α2=={(aα+bβ)2+(aβ-bα)2,(3)(aα-bβ)2+(aβ+bα)2,




vagyis a kívánt előállítás általában 2-féleképpen is lehetséges. Ehhez sorozatunk esetében már csak két dolgot kell hozzátennünk:
Mivel a,b,α,β szerepére egész számokat gondolunk, azért a (3) eredmények mindnégy zárójeles kifejezése egész szám.
Mivel ABC=(AB)C, azért megállapításunk a sorozat akárhány elemének szorzatára érvényes.
 

Megjegyzések. 1. Mivel a 0 is egész szám, azért gondolhatunk arra is, hogy a szóban forgó szorzat esetleg maga egy négyzetszám. Ez adódik mindjárt, ha a sorozat egy elemét önmagával szorozzuk, amit a feladat nem zár ki. Megmutatjuk ezért, hogy ha az (1) sorozat két különböző elemét szorozzuk össze, akkor a (2)-re támaszkodó (3) előállítások alapjai közt nincs 0.
A (2) előállítás szerint számaink a2+1 alakúak, ezért b=β=1 esetére (3) így alakul:
(a2+1)(α2+1)=(aα+1)2+(a-α)2=(aα-1)2+(a+α)2,
ámde különböző elemeket véve a-α0 és aα-10 (hiszen elég nem negatív számokra gondolni a,b,α,β szerepében).
2. A (3) alatti két előállításból tulajdonképpen elég lenne csak az egyiket felírni, hiszen α és β fölcserélésével (vagy a és b cseréjével) egymásba mennek át, ami viszont a bal oldalt nem változtatja meg. Csak az emberi figyelem természetére gondolva írtuk ki: a tetszetős azonosság szemlélete közben megfeledkezünk, hogy a bal oldal tényezőire alkalmazható a kommutatív törvény. Az egyezően kiejtett latin és görög betűk nem hoznak létre megfeleltetést a két négyzetösszeg tagjai között.
3. Vannak az (1) sorozatnak olyan elemei, amelyek (2)-től különböző módon is írhatók négyzet összegként: 78+9=65=82+12=72+42, 1617+18=290=172+12=132+112, az utóbbi alakokra természetesen nem érvényes előbbi állításunk. Ezek magyarázata a 65=513 és 290=2145 előállítás, ahol 13, 2 és 145 nem tagjai sorozatunknak, de 13=32+22,2=12+12, 145=122+1, és így (3) alkalmazható, sőt fennáll 145=529=(22+12)(52+22) is. Az érdeklődők számos további érdekességet találhatnak.
4. A sorozatunk elemeiből képzett szorzatok kéttagú négyzetösszeg felbontásainak számára a fentiek szerint az sejthető, hogy legalább 2n-1, ahol n az összeszorzott elemek száma. Ajánljuk az érdeklődőknek megvizsgálásra pl. az 52665 szorzatot.