Feladat: F.1853 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1974/november, 121 - 123. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Paraméteres egyenletrendszerek, Egyenesek egyenlete, Egyenes, Mértani helyek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1972/december: F.1853

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

px2+qy2+rx+sy+t=0(1)

Tegyük fel, hogy az (1) egyenletet két egymást metsző egyenes pontjai ‐ és csak ezek ‐ elégítik ki. Legyenek a két egyenes M metszéspontjának a koordinátái M(u;v), ekkor
pu2+qv2+ru+sv+t=0.(2)
Ha a P(x;y) koordinátákra teljesül (1), akkor a
ξ=x-u,η=y-v(3)
koordinátákra
p(ξ+u)2+q(η+v)2+r(ξ+u)+s(η+v)+t=0
teljesül, ami (2) alapján ekvivalens a
pξ2+qη2+r0ξ+s0η=0(4)
egyenlettel, ahol
r0=2pu+r,s0=2qv+s.(5)
Megfordítva: ha (ξ;η)-ra teljesül (4), akkor a (ξ;η)-hoz (3) alapján hozzárendelt (x;y)-ra teljesül (1). Mivel P-vel együtt az MP egyenes minden pontja kielégíti az (1) egyenletet, ha (x;y)-ra teljesül (1), akkor tetszőleges t mellett az
xt=u+t(x-u);yt=v+t(y-v)
koordinátákra is teljesül (1). A fenti átfogalmazás szerint ez azt jelenti, hogy ha (ξ;η)-ra teljesül (4), akkor (tξ;tη)-ra teljesül az, vagyis (4) maga után vonja a
(pξ2+qη2)t2+(r0ξ+s0η)t=0
teljesülését is. Viszont (4)-ből
(pξ2+qη2)t2+(r0ξ+s0η)t2=0.

A két egyenletet összevetve:
r0ξ+s0η=0.(6)
Ezek szerint valamely (ξ;η) párra csak úgy teljesülhet (4), ha erre a párra (6) is teljesül.
Visszatérve (3) segítségével az (x;y) koordinátákra, (6)-ból a
r0x+s0y=r0u+s0v(7)
egyenletet kapjuk. Ha r0, s0 valamelyike nem volna 0, akkor (7)-et csak egy egyenes pontjai elégítenék ki, és csak ezek a pontok elégíthetnék ki (1)-et ‐ ami feltevésünk szerint nem lehet. Tehát
r0=s0=0,(8)
miatt (4) a következő egyenlettel azonos
pξ2+qη2=0.(9)
Ha itt p=q=0 volna, (9)-et tetszőleges (ξ;η), és (1)-et tetszőleges (x;y) kielégítené. Ha (9)-ben p=0, q0 volna, (9)-et csak az η=0, és (1)-et csak az y=v egyenes pontjai elégítenék ki. Hasonlóan kapjuk, hogy p0, q=0 sem lehet, tehát pq0. Az sem lehet, hogy p és q előjele megegyezzen, hiszen ekkor (9)-et csak ξ=η=0, és (1)-et csak x=u, y=v elégíthetné ki. Tehát (1) csak akkor lehet két metsző egyenes egyenlete, ha
pq<0.(10)
Ekkor (8) és (5) alapján
u=-r2p,v=-s2q,(11)
tehát (2) szerint
4t=r2p+s2q.(12)
Ezzel beláttuk, hogy (10) és (12) szükséges feltétele annak, hogy az (1) egyenletet két egymást metsző egyenes pontjai ‐ és csak ezek ‐ elégítsék ki.
Ha a p, q, r, s, t paraméterekre teljesül (10) és (12), akkor (1) ekvivalens a
p(x-u)2+q(y-v)2=0(13)
egyenlettel, ahol u-t és v-t (11) határozza meg. Legyen -qp=λ, akkor (13) ekvivalens az
[(x-u)+λ(y-v)][(x-u)-λ(y-v)]=0
egyenlettel, amit viszont az
(x-u)+λ(y-v)=0,(14)(x-u)-λ(y-v)=0(15)


egyenesek pontjai ‐ és csak ezek ‐ elégítenek ki. Mivel λ0, a (14) és (15) egyenletek különböző egyeneseket határoznak meg, amelyeknek (u;v) közös pontja, vagyis (14) és (15) egymást metsző egyenesek egyenletei. A (10) és (12) feltételek teljesülése esetén tehát (1) egymást metsző egyenespár egyenlete, ezzel beláttuk, hogy a keresett szükséges és elégséges feltétel a (10) és (12) teljesülése.