|
Feladat: |
F.1849 |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Bacsó G. , Bara Tamás , Bartha M. , Bezdek K. , Borbély A. , Burda Magdolna , Ernhöffer F. , Fazekas l. , Fóti P. , Fukker B. , Fürst A. , Hargitai B. , Hasenfratz Anna , Horváth Eszter , Horváth László , Horváth Ottó , Kiss Emil , Kobzos Katalin , Kollár J. , Kószó K. , Kovács S. , Lakner P. , Lux I. , Márkus J. , Nagyistók Katalin , Orosz Á. , Páles Zs. , Pócsi Gy. , Rapp F. , Schvarcz T. , Sliz M. , Szabó Gy. , Szabó Klára , Szelenszky G. , Szép Katalin , Sövér F. , Terlaky T. , Veres S. , Vörös Z. |
Füzet: |
1974/január,
7 - 10. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Háromszögek hasonlósága, Geometriai egyenlőtlenségek, Trigonometriai azonosságok, Szögfelező egyenes, ( x + 1/x ) > = 2 ( x > 0 ), Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1972/november: F.1849 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. | | (1) |
I. megoldás. Az háromszög hasonló az háromszöghöz, mert -nél levő szögük közös, továbbá . A megfelelő oldalak arányából | | és így (1) első tagja a háromszög oldalainak szokásos jelölésével a szögfelező osztásaránya alapján: | |
Mivel a és , valamint a és pontokat ugyanúgy kapjuk, mint -et, illetve -t, azért az , , , valamint , , betűk ciklikus felcserélésével (1) további tagjait kifejezve, (1) helyett azt bizonyíthatjuk, hogy minden háromszögben | |
A nyilvánvaló azonosságból ennek alapján elég ezt bizonyítanunk: | | (2) | Bevezetve az jelöléseket, a számlálók, majd (2) így alakulnak:
ami nyilvánvaló az ismert egyenlőtlenség alapján. Könnyű belátni, hogy egyenlőség mindenütt akkor és csak akkor áll, ha .
Bara Tamás (Szeged, Ságvári E. Gyak. Gimn., IV. o. t.)
II. megoldás. A szögfelezés, a és kerületi szögek egyenlősége alapján a száraik közti , ívek valamint húrok is egyenlők, ezért rajta van a oldal felező merőlegesén. Jelöljük ennek a oldalon levő pontját -fel, a körön levő másik pontját -vel.
Így és derékszögű háromszögek ‐ vagy pedig azonos -val, az -gyel ‐, ezért és , tehát
Mármost , aszerint véve az előjelet, hogy a hegyesszög-e vagy tompaszög. Ez a vagylagosság ismét egységgé válik, ha -et az sugár vetületének tekintjük az -tól felé irányított átmérőre (a szögek szokásos jelölésével): | | tehát (1) első tagjára Meggondolásunk a betűk kellő cseréjével (1) második és harmadik tagjára is érvényes, ezért (1) bizonyítására elegendő igazolni a belőle (4)-nek és megfelelőinek behelyettesítésével adódó egyenlőtlenséget. Itt ismert goniometrikus azonosságok alapján az első két tag összegére | | (6) | mert ; a harmadik tag , ezekkel pedig (5) jobb és bal oldalának különbsége nem kisebb, mint | | (7) |
Ezzel (5)-öt ‐ ami különben elég gyakran előforduló egyenlőtlenség a háromszög szögeire ‐ és vele a feladat állítását is bebizonyítottuk. (3)-ban, (4)-ben és (6)-ban ‐ mint említettük ‐ egyenlőség áll, ha ; ezért ha még is fennáll, vagyis ha az háromszög egyenlő oldalú akkor (5) és (7) két oldala is egyenlő. Ebben az esetben, de csakis ekkor, egyenlőség áll (1)-ben is. Valóban, szabályos háromszög esetében (1) bal oldalának mindhárom tagja . Megjegyzés. Meg lehet mutatni, hogy jelöléssel ezzel (1) így alakul: Az 1799. feladatban viszont ezt bizonyítottuk: ahol a számlálókban a súlyvonalak hossza áll. Végül a magasságokra tehát ezekre méginkább Lásd K.M. L. (1973) 118. old. |
|