Feladat: F.1824 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1975/november, 108 - 109. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Középpontos és egyéb hasonlósági transzformációk, Háromszögek nevezetes tételei, Számsorok, Mértani sorozat, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1972/április: F.1824

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Jelöljük a H, H' háromszögek 1/λ arányú beírt háromszögeit H*-gal, illetve H¯-sal (olvasd: há fölül vonás). Megmutatjuk, hogy H¯ a H*-nak λ arányú beírt háromszöge, és H-ból az S centrumú

q=λ2-λ+1λ2+2λ+1
arányú hasonlósági transzformációval is megkapható, ahol S a H súlypontja. Jelöljük H* csúcsait A*-gal, B*-gal, C*-gal, a B*C', B'C*, BC szakaszok felezőpontjait rendre P-vel, Q-val, R-rel.
 

 

Mivel
AC'AB=AC'AC'+C'B=λλ+1=p,AB*AC=AB*AB*+B*C=λλ+1=p,
azért az AB*C' háromszög H-ból az A centrumú, p arányú hasonlósággal kapható meg, emiatt B*C'BC, és AP=pAR. A B*, C* pontok származtatása miatt C*B=AC', AB*=B'C, tehát AB'C* a H-ból az A centrumú, (1-p) arányú hasonlósággal kapható meg, emiatt B'C*BC, és AQ=(1-p)AR. Legyen A¯ a PQ szakasznak az a pontja, amelyre
PA¯A¯Q=p1-p=λ,(2)
akkor az A¯ centrumú, λ arányú hasonlóság P-t Q-ba, B*C'-t B'C*-ba viszi, így
B'A¯A¯C'=A¯C*B*A¯=1λ.
Tehát A¯ a H'-nek 1/λ arányú, és a H*-nak λ arányú beírt háromszögében is csúcs, és rajta van H-nak AR súlyvonalán. (2) miatt
AA¯=pAQ+(1-p)AP=2p(1-p)AR=2λ(λ+1)2AR,
tehát A¯ az A-ból az S centrumú,
q=A¯SAS=1-AA¯AS=1-3λ(λ+1)2=λ2-λ+1λ2+2λ+1
arányú hasonlósággal is megkapható.
Hasonlóan láthatók be a H¯ másik két csúcsára vonatkozó állításaink is, előrebocsátott megjegyzésünk bizonyítását ezzel befejeztük.
A most bizonyított állítás szerint Hn+1 a Hn-ből q arányú centrális hasonlósággal kapható meg, tehát Hn+1 kerülete Hn kerületének q-szorosa. Eszerint a Hn háromszögek kerületei mértani sorozatot alkotnak, amelyben az első tag 1, és a szomszédos elemek hányadosa q, és |q|<1. Ismeretes, hogy ebben az (n elemű) sorozatban az elemek összege (1-qn)/(1-q), tehát a Hn háromszögek kerületeinek K összege, ha n minden határon túl nő,
K=11-q=(λ+1)23λhosszúságegység.

Láttuk már, hogy egy háromszög λ arányú beírt háromszögének 1/λ arányú beírt háromszöge megegyezik a háromszög 1/λ arányú beírt háromszögének λ arányú beírt háromszögével. Emiatt a Hn' háromszögek kerületei is mértani sorozatot alkotnak, amelyben a szomszédos elemek hányadosa szintén q. A feladat b) állítása tehát következik abból a tényből, hogy az azonos hányadosú (végtelen) mértani sorok összegei úgy aránylanak egymáshoz, mint e sorok első tagjai.