Feladat: F.1789 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1972/április, 154 - 156. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenlőtlenség-rendszerek, Kombinatorikus geometria, Lefedések, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1971/október: F.1789

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Gondoljuk, hogy lemezünk vastagsága 1 mm, hogy ilyenből már vágtunk ki sok 5 cm átmérőjű körlemezt és most az a feladatunk, hogy ezekből minél többet rakjunk bele egy 100×9×0,1 cm méretű (mondjuk, átlátszó anyagból készült) dobozba, ennek 9×0,1 cm méretű oldalnyílásán át. Ez nyilvánvalóan ekvivalens feladat az eredetivel. ‐ Állítsuk a dobozt függőlegesen úgy, hogy a nyílás legyen a fedőlap, így kézenfekvő ezt mondani: a nehézségi erő biztosítja, hogy az egymás után becsúsztatott lemezek a lehető legmélyebben és együttvéve legsűrűbben helyezkedjenek el.

 

Az elsőnek betett K1 lemez O1 középpontja 2,5  cm magasan lesz az alap fölött. A következő K2 lemez O2 középpontja K1 miatt valahol az O1 körüli 5 cm sugarú körön lesz, de O1-nél magasabban ‐ mert 2 lemez nem fér el úgy, hogy középpontjuk egyenlő magasan legyen ‐, és akkor jut legmélyebbre O2, ha K2 a K1-et nekitolja valamelyik oldalfalnak (I), maga pedig a másik oldalfalhoz (II) támaszkodik. Ekkor az O1O2 centrális vízszintes vetülete 9-22,5=4 cm, O1 és O2 magasságkülönbsége Pitagorasz tétele alapján 3 cm, tehát K1 legmagasabb pontja 5 cm, K2 -é 8 cm magasságban van az alap fölött.
 

Könnyű belátni, hogy bármelyik Ki lemez Oi középpontja a hozzá közelebbi oldalfaltól legalább 2,5 cm távolságra van, és így az Oi középpontok annak a síksávnak a belsejében vagy a határán vannak, melyet a doboz középmetszet‐téglalapjában a hosszú oldalaktól 2,5 cm távolságban húzott párhuzamosok határolnak; távolságuk a már mondott 4 cm.
 

Beejtve K3-at, ez nem érintheti K1-et, mert ehhez K2-t is érintenie kellene, márpedig az O1O2O3 szabályos háromszög legkisebb szélessége (annak a párhuzamos egyenespárnak a távolsága, melyek közé a háromszög beilleszthető) 2,53=4,33 cm>4 cm. Így K3 legmélyebb helyzetét K2 és az I. oldalfal ugyanúgy határozza meg, mint K2-ét K1 és a II. oldalfal.
 

Tovább haladva, n lemez bedobása és legmélyebb elhelyezkedése után a lemezrendszer legmagasabb pontja 5+(n-1)3=3n+2 cm magasan lesz az alap fölött. n csak addig növelhető, míg ez nem lépi túl a 100-at: 3n+2100, és innen a legnagyobb értéke 32. Látható, hogy ez meg is valósítható.
 

Megjegyzés. A fenti megoldás szemléletes, gyakorlati meggondolásra fordította át a "legföljebb hány db'' kérdését. A következő szép megoldás kizárólag matematikai eszközöket használ, tanulságos benne az egyenlőtlenségek kezelése.
 

II. megoldás. a) Legyen S egy tetszőleges szabásterv, azaz legyen S az adott téglalapon elhelyezett, egymásba nem nyúló körök halmaza, és legyen S0 az S-beli körök középpontjainak a halmaza. Helyezzük lemezünket egy koordináta‐rendszerbe úgy, hogy egyik csúcsa az origóba kerüljön, az ebből kiinduló oldalak a koordináta‐tengelyek pozitív irányú félegyeneseire kerüljenek, a 100 cm-es oldal az x tengelyre. Az S0-beli középpontok (x,y) koordinátáira
2,5x97,5,(1)2,5y6,5(2)


teljesül, hiszen az S-beli körök a téglalapban vannak; továbbá két tetszőleges S0-beli (x',y'), (x'',y'') középpontra
(x'-x'')2+(y'-y'')225(3)
teljesül, hiszen as S-beli körök nem nyúlnak egymásba.
Két tetszőleges S0-beli pont ordinátájának a különbsége (2) alapján legfeljebb 6,5-2,5=4, azaz
|y'-y''|4.(4)
Ebből és (3)-ból következik, hogy
(x'-x'')225-16=9,|x'-x''|3,(5)


azaz két tetszőleges, S0-beli pont abszcisszájának a különbsége legalább 3. Eszerint az S0-beli pontok abszcisszái különbözőek, és ha nagyság szerint rendezve őket xi az i-edik abszcissza, akkor
xi+1-xi3,(i=1,2,...,n-1)(6)
ahol n az S-beli körök száma. Összeadva az i=1, 2, ..., n-1 indexekhez tartozó (6) alakú egyenlőtlenségeket, kapjuk:
xn-x1=(xn-xn-1)+(xn-1-xn-2)+...+(x2-x1)3(n-1).
Viszont (1) szerint xn-x195, tehát
3(n-1)95,
azaz n32. Eszerint a lemezből legfeljebb 32 körlapot vághatunk ki. b) Megmutatjuk, hogy ennyit ki is tudunk vágni. Legyen ugyanis
xi=2,5+3(i-1),yi={2,5ha i páratlan6,5ha i páros,
(i=1, 2, ..., 32), akkor ezekre az (xi,yi) pontokra teljesül (1), (2) és (3), tehát az (xi,yi) középpontú köröket ki lehet vágni a téglalapból.