A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az egyenlet szerint is, is alkalmas arra, hogy logaritmus alapszáma legyen, vagyis mindegyikük 1-től különböző pozitív szám. (Ez természetesen az paraméterre föltevést jelent, az ismeretlenre nézve pedig követelményt.) Így , , , ezeket és a logaritmus-művelet további ismert azonosságait felhasználva olyan, az (1) alattival ekvivalens egyenletet írhatunk fel, amelyben ismeretlenként csak fordul elő: | |
Így a számra mint ismeretlenre teljesülnie kell az előbbivel ekvivalens
egyenletnek, tehát -ként csak pozitív számot fogadhatunk el. I. Legutóbbi egyenletünket esetszétválasztással oldjuk meg, először olyan megoldást keresünk, melyre . Ekkor | | hacsak erre teljesül követelményünk, vagyis , azaz . (Nem lehet ugyanis , hiszen és .) II. Ha pedig -ként csak 1-nél nagyobb számot fogadunk el, akkor (2)-ből hacsak . Mindkét kapott érték pozitív, és érvényességük közös feltétele . Ebben az esetben tehát (1)-nek két megoldása van: ugyanis és alapján teljesül . Ha pedig , akkor az egyenletnek nincs megoldása. Próbára nincs szükség, mert a bevezetett föltevések alapján mindenütt ekvivalens átalakításokat végeztünk.
Bodnár István (Eger, Gárdonyi G. Gimn., IV. o. t.) |
|