A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a kúpok magasságait -vel, alkotóit -vel () közös felszínüket -fel, közös térfogatukat -vel. A felszín és térfogat ismert kiszámítási módja, valamint Pitagorasz tétele szerint
Mivel (1) és (2) bal oldalainak az értéke és mellett ugyanaz, belőlük az , ismeretlenekre (3) felhasználásával a
egyenletrendszert kapjuk. Osszuk el (5)-öt (4)-gyel: | | (6) | majd szorozzuk meg (4)-et -tel, és vonjuk ki a kapott egyenletből (6)-ot: | | Ebből rendezve, szorzattá alakítva, és ()-tel osztva kapjuk, hogy Így (1)‐(3) alapján
Ha például az első kúpot a tengelyen átmenő síkkal metsszük, a kapott egyenlő szárú háromszögben a kúpba írt gömbből kimetszett kör érintő (beírt) kör lesz, így a gömb sugara egyenlő a háromszög területének és félkerületének a hányadosával: | | A közben kapott összefüggésből látszik, hogy ugyanekkora a második kúpba írt gömb sugara is. Megjegyzések. 1. Megoldásunkban osztottunk -gyel, és ()-tel: esetünkben mind a két mennyiségről tudjuk, hogy 0-tól különböző az értéke. 2. A kapott (7) összefüggés alapján már könnyen kiszámíthatóak a kúpok hátralevő méretei: | |
Ezekből látszik, hogy tetszőleges pozitív számokhoz található a feladat feltételeinek megfelelő kúp‐pár.
|