A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Bármely számtani sorozat első tagja összegének és első tagja összegének hányadosa ‐ a szokásos jelölésekkel ‐ így alakítható: | | (1) |
Vizsgáljuk meg, mikor lesz például az és az értékeknek megfelelő hányados egyenlő: | | Ebből a tört eltávolításával és rendezve a feltételt kapjuk, ami kétféleképpen teljesülhet: I. , ekkor nem lehet , hiszen mellett lenne tehát nem beszélhetnénk a hányadosról; II. , és I-hez hasonlóan itt is . Az I. mód esetében a sorozat minden tagja ugyanaz, ezért feladatunk második követelményének megfelelően -nek kell lennie. Ekkor az összeg (képlet nélkül is) , , hányadosuk , az idevonatkozó értékének megfelelőén. Ilyen sorozat csak van. A II. mód esetében a következő sorozatról van szó: , , , , vagyis a páratlan természetes számok sorozatának -szereséről, ahol ‐ az előírás szerint ‐ is csak páratlan természetes szám lehet. Ennek akkor és csak akkor tagja a kívánt -es szám, ha az -nek valamely pozitív egész osztója, és ez a feltétel elegendő is, mert -nek minden osztója páratlan. Mármost különböző alapú törzsszámhatványok szorzataként , így különböző pozitív osztói:
számuk 8. Ezeket véve rendre egy-egy sorozat kezdő tagjaként, differenciájának pedig a kezdő tag 2-szeresét, csupa egymástól és az I-ben találttól különböző sorozatot kapunk, tehát a követelményeknek megfelelő sorozatok száma 9.
Polyák Gábor (Budapest, I. István Gimn. IV. o. t.) | Megjegyzések. 1. Az iskolai tananyaghoz igazodva kizárólag elsőrendű számtani sorozatokat vettünk figyelembe. 2. A II. mód esetére megadhattuk volna a választ az 1971 osztóinak felírása nélkül is, számukat megadja az a szorzat, amelynek tényezői a 33⋅27 felbontásban előfordult kitevőknél 1-gyel ‐ 1-gyel nagyobb számok: (3+1)⋅(1+1)=8. Egy szám pozitív osztóinak számára vonatkozó tételt lásd: Faragó László: A számelmélet elemei, Középiskolai Szakköri Füzetek, 2. kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. 46. oldal |