A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Azok a pontok, amelyekből a oldal -os szögben látszik, a -os középponti szöghöz tartozó, , -n átmenő köríveken vannak, tehát e két körív középpontjai a , pontokkal együtt egy-egy szabályos háromszög csúcsai. Így az egyik körív középpontja , a másiké -nak -re vonatkozó tükörképe, és az elsőnek a egyenes -t tartalmazó oldalán levő íve, a másodiknak a egyenes -t nem tartalmazó oldalán levő íve tartozik a mértani helyhez (1. ábra). 1. ábra Megmutatjuk, hogy pontjaiból az szakasz látószöge még -nál is kisebb, eszerint csak a -n lehet, akkor pedig . Azok a pontok, amelyekből alatt látszik, az háromszög köré írt kör nagyobbik ívén és a kör -re vonatkozó tükörképének ugyanilyen ívén vannak, és a és körök által le nem fedett síkrész pontjaiból az szakasz -osnál kisebb szögben látszik. Mivel az , egyenesek érintik et, azért a szög szárai elválasztják a mondott és ívek pontjait, tehát pontjai -re nézve külső pontok; -től pedig a egyenes választja el pontjait, állításunkat ezzel bebizonyítottuk. Mivel , azért az , háromszögek egyenlő szárúak és az -nál levő szögük -os, illetve -os. Az -vel -os szöget bezáró félegyenes vagy az háromszög belsejében halad, vagy azon kívül. Az első esetben nem zárhat be -vel -os szöget, így csak a második eset ad megoldást. Eszerint -t úgy kapjuk meg, hogy az félegyenesre -ban, a -t nem tartalmazó oldalon felmérünk egy -os szöget, és ennek a szárára felmérjük az szakaszt. Az elmondottak szerint az így kapott pont megfelel a feladat követelményeinek. 2. ábra A hátralevő , szakaszokra az és egyenlő szárú háromszögből | |
|