A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Vezessük be (inkább csak a kényelmesebb leírás kedvéért) az változókat, az , változópár és az , pár nyilván kölcsönösen és egyértelműen meghatározzák egymást. Helyettesítsük be új változóinkat az (1), (2) egyenletekbe. (1) bal oldalán áll, tehát (3) mellett (1) ekvivalens az egyenlettel. Hasonlóan kapjuk (2) helyett a vele ekvivalens egyenletet. Emeljük négyzetre e két egyenletet, és adjuk össze négyzetüket: eszerint az (1)‐(2) egyenletrendszer csak akkor oldható meg, ha Ha , akkor , és (4) szerint , ami már önmagában maga után vonja (1.a) és (2.a) teljesülését, tehát ekkor értéke tetszőleges. Ha , akkor (4) és (2.a) alapján | | Ezek az értékek valóban lehetnek egy-egy szög cosinusai, és az ezekből meghatározott , szögek gyökei az (1.a)‐(2.a) egyenletrendszernek. Tehát (5) a szükséges és elégséges feltétele annak, hogy legyen olyan , szögpár, melyre (1) és (2) teljesül, így (5)-öt fel kell tennünk, hogy a kifejezés értékét meghatározhassuk. Új változóinkkal értéke (feltéve, hogy értelmezve van, azaz és olyan szögek, amelyeknek van tangensük):
Láttuk, hogy ha , akkor értéke tetszőleges, azaz ebben az esetben (1) és (2) nem határozza meg egyértelműen értékét. Mivel ekkor , azért értéke tetszőleges valós szám lehet, és az is lehet, hogy nincs értelmezve. Ha , akkor (4) szerint , tehát bővíthetjük a -re kapott törtet -val: | | A vizsgált kifejezés akkor és csakis akkor van értelmezve, ha itt a nevező értéke nem . Ez a feltétel (4) és (2.a) alapján ekvivalens a feltétellel. Ha ez teljesül, akkor Tehát (1) és (2) csak akkor határozza meg egyértelműen értékét, ha , és teljesül (6), és ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor (1) és (2) fennállása esetén egyenlő a (7) jobb oldalán álló kifejezéssel. |