Feladat: F.1750 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Pipek János 
Füzet: 1972/január, 6 - 7. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szorzat, hatványozás azonosságai, Függvényvizsgálat differenciálszámítással, Harmadfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1971/január: F.1750

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Tegyük fel, hogy a feladat állítása nem igaz, vagyis van olyan c valós szám és ab valós számpár, hogy

a3-4a2+9a+c=0,b3-4b2+9b+c=0.


Vonjuk ki az utóbbit az előbbiből, így a különbségből kiemelhetjük (a-b)-t:
(a-b){(a2+ab+b2)-4(a+b)+9}=0.(2)
Itt a második tényező értéke határozottan pozitív, hiszen így alakítható:
12(a+b)2+12(a2+b2)-4(a+b)+9=12(a+b-4)2+12(a2+b2)+1.
Ellentmondásra jutottunk tehát, mert a (2) bal oldalán álló szorzat egyik tényezője sem lehet 0. Az állítást ezzel bebizonyítottuk.
 

II. megoldás. Ismét azt tesszük fel, hogy van olyan c valós szám, hogy az (1) bal oldalán álló
p(x)=x3-4x2+9x+c
polinomnak két különböző valós zérushelye van, mondjuk x1 és x2. Mivel p(x1)=0, azért p(x) így alakítható:
p(x)=p(x)-p(x1)=(x-x1){x2+(x1-4)(x+x1)+9}.(3)
Eszerint p(x2)=0 csak úgy teljesülhet, ha a kapcsos zárójelbeli tényezőre
x22+(x1-4)(x2+x1)+9=0.
Nem változik tehát a kapcsos zárójelbeli kifejezés, ha belőle ezt levonjuk:
x2+(x1-4)(x+x1)+9=(x-x2)(x+x2+x1-4),
és így (3)-ból
p(x)=(x-x1)(x-x2)(x+x1+x2-4)=(x-x1)(x-x2)(x-x3)
következik, ahol x3=4-x1-x2. Ezt a háromtényezős szorzatot kifejtve x együtthatója x1x2+x2x3+x3x1, s mivel ez a szorzat azonos p(x)-szel, ez az együttható egyenlő p(x) eredeti alakjában az x együtthatójával, 9-cel:
x1x2+x2x3+x3x1=9.
Ebből viszont x1+x2+x3=4 alapján
x12++x22+x32=(x1+x2+x3)2-2(x1x2+x2x3+x3x1)=42-29=-2
következik, ami valós számokra nem teljesülhet.
 

III. megoldás. Tetszőleges valós c mellett a p(x)=x3-4x2+9x+c függvény szigorúan monoton nő, mert a deriváltja pozitív:
p'(x)=3x2-8x+9=3(x-43)2+113>0.
Emiatt, ha p(x)-nek van egy valós zérushelye, mondjuk x1, akkor x<x1 mellett p(x)<0 és x>x1 mellett p(x)>0, tehát p(x)-nek x1-en kívül más valós gyöke nem lehet.
 

Pipek János (Budapest, I. István Gimn., III. o. t.)
 

Megjegyzés. Azt mondjuk, hogy p(x) polinomnak x=a többszörös gyöke, ha van olyan q(x) polinom, melyre azonosan teljesül:
p(x)=(x-a)2q(x).
Ha p(x)-nek az a szám többszörös gyöke, akkor p'(a)=0, hiszen a p(x) fenti alakját deriválva azt kapjuk, hogy
p'(x)=2(x-a)q(x)+(x-a)2q'(x),
és itt mindkét tag 0-val egyenlő az x=a helyen. Eszerint, ha egy polinom deriváltjának nincs valós gyöke, akkor a polinomnak nem lehet többszörös gyöke. Tehát a p(x)=x3-4x2+9x+c polinomnak többszörös gyöke sem lehet, hiszen deriváltja minden x-re pozitív. Ez az állítás a II. megoldásban alkalmazott módszerrel is bebizonyítható.