A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A leírt alakzat szerkesztésében csak a metszéspont létrejötte lehet kétséges. A mondott (és a hallgatólagosan feltett , enélkül nem lehetne ) feltétel mellett, hosszúságegységnek -t véve | | ahol a pont vetülete -n (1. ábra felső része), tehát az és egyenesek nem párhuzamosak, valóban létrejön, éspedig a félegyenes -n túli részén. 1. ábra Messe az -n át -fel párhuzamosan húzott egyenes -t -ben, és jelöljük az szöget -val. Mivel a szerkesztés szerint mindig hegyesszög, elég a tangensét meghatározni: Szerkesztésünk szerint | | (Az utóbbi megállapításban arra a koordináta-rendszerre gondolunk, amelynek origója , pozitív tengelye az félegyenes: ebben és abszcisszája , ill. .) Ezek szerint | | (1) | A jobb oldalon álló függvény -nak folytonos függvénye (ahol csak értelmezve van, vagyis mindenütt, ahol , ). Tehát mellett a határértéke egyenlő az melletti értékével, ez pedig . A szög tangense tehát tart a -os szög tangenséhez, ha . Mivel mellett a tangens függvény monoton növekedő, tetszőleges -hoz van olyan , hogy ha -e, akkor . Válasszuk -t olyan közel a -hoz, hogy legyen, akkor , tehát esetén .
II. megoldás. Legyen vetülete -n , tükörképe -ra és a és egyenesek metszéspontja (2. ábra). 2. ábra Így , tehát alapján a szakasz -hoz közelebbi harmadoló pontja, és , hiszen a és egyenlő szárú háromszögek -nál levő szöge . Ezért egyrészt a háromszög egyenlő szárú, másrészt -nél levő külső szögét a egyenes felezi (a szög is és a szög is pótszöge -nak), tehát párhuzamos a alappal. Ennélfogva minden szóba jövő helyzetében , és ha akkor .
Párkány Erzsébet (Budapest, Berzsenyi D. Gimn., III. o. t. ) |
Gurszky Zoltán (Vác, Sztáron S. Gimn., III. o. t. ) | Megjegyzések. 1. Az összefüggést (1) alapján is beláthattuk volna. Ez az összefüggés különben bizonyítható az 1322. gyakorlat, állítása alapján is, feladatunk ebből a gyakorlatból származik. 2. Ha , akkor pont tart a kör -val átellenes pontjához, és -vel együtt -hoz tartanak az , , pontok is: a háromszög oldalainak a hossza -hoz tart, e háromszög a pontra ,,zsugorodik össze''. (Tükörkép az 1. ábra alján.) Emiatt a kérdezett szög is ,,elvész a szemünk elől'', határhelyzetét nem látjuk, mert a egyenest meghatározó pont határhelyzete ugyanaz a pont. Avégett, hogy ezt megakadályozzuk, rajzoljuk meg az értékekhez a háromszöghöz hasonló háromszöget, melyben a szakasz hossza -tól függetlenül egységnyi. Ha tart -hoz, a egyenes tart a egyeneshez, ahol a pont határhelyzete esetén, azaz . Mivel , az szög határértéke , azaz rögzített , mellett a olyan ponthoz tart, melyre az háromszögben -nál derékszög, -nál -os szög van ( az szakasz -hoz közelebbi harmadolópontja). Tehát az háromszög egy szabályos háromszög fele, . Az elmondottakkal csupán szemléltetni kívántuk a feladat állítását, a fenti gondolatmenetben szereplő állításokat nem bizonyítottuk be, még azt sem mondtuk meg, mi ezeknek az állításoknak a pontos jelentése. Megjegyezzük azonban, hogy e vázlatos ,,bizonyítás'' egzakttá tételének nincs akadálya, a határérték fogalma geometriai alakzatokra is kiterjeszthető. K. M. L. 42 42 (1971) 68. oldal. |