A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen és érintkezési pontja , továbbá sugara , . Mivel az pontokat egy, az -ból induló félegyenes metszette ki az érintőkből, azért az szakasz valamelyik meghosszabbításán van rajta. Ezt ‐ mivel és párhuzamosak ‐ így is mondhatjuk: nincs közte -nek és -nek.
Választhatjuk úgy az indexelést, hogy (hiszen az eset nyilvánvalóan semmitmondó), így elválasztja -t és -t. Az tényből az is következik, hogy , és egy egyenesen vannak, éspedig az szakaszon. Ezek szerint az , félegyenesek között hegyesszög van, és | | így az szakaszok egymás képei az középpontú, arányú hasonlósági transzformációban, tehát párhuzamosak egymással. Másrészt a pontokat előállító , valamint egyenespárok szerkesztésüknél fogva páronként párhuzamosak, ezért ezek is és és is egymás képei a mondott transzformációban, tehát az utóbbiak összekötő egyenese átmegy -n. Ezt kellett bizonyítanunk. Meggondolásunk akkor is érvényes, ha a pontokat kimetsző félegyenes az -ket kimetsző félegyenesnek -kal elfordított képe az körül. Ha pedig az párhuzamos -vel, akkor az állítás semmitmondóan igaz.
Skopál István (Budapest, Kölcsey F. Gimn., IV. o. t.) |
Angyal József (Budapest, Berzsenyi D. Gimn., III. o. t.) |
|