|
Feladat: |
F.1722 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Ferró József , Garay Barnabás , Gáspár Gyula , Kiss Ipoly , Komornik Vilmos , Poór Zsolt , Reviczky János , Selényi Péter , Simon Júlia , Szendrei Mária |
Füzet: |
1972/február,
59 - 62. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Tengelyes tükrözés, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Szabályos sokszögek geometriája, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1970/május: F.1722 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A szabályos 18-szöget középpontja körül -kal elfordítva minden csúcs a rá következőbe megy át, minden átló egy átló helyére jut, és ugyanez áll a kívánt tulajdonságú metszéspontokra is. Ezért elég az egyenlő szárú háromszög belsejében és ennek szárán ‐ végpontjait azonban a feladat szövege alapján kizárva ‐ megkeresni azokat a pontokat, amelyeken legalább 4 átló megy át; az ilyen pontok számának 18-szorosa lesz a válasz a feladat kérdésére. 1. ábra Gondos ábrát készítve a -n áthaladó átlókról (1. ábra), úgy látjuk, hogy a követelmény szempontjából csak a sugár , , pontjai és a háromszög tengelyének , , pontjai jönnek szóba. Megmutatjuk, hogy az előbbi három ponton 5‐5, az utóbbi hármon 4‐4 átló megy át. (Az ábra nem kivonatként készült egy teljes ábrából, hanem számítások alapján.) Az -en átmenni látszó átlók közül a és , valamint a és pár tagjai (2. ábra) mindenesetre -n metszik egymást, hiszen erre, mint tengelyére nézve egymás tükörképei ( -nek tükörképe , ha ), ezért elég belátnunk, hogy és -nek metszéspontja azonos -nek és -nek metszéspontjával. Valóban, mint az köré írt kör kerületének részét kitevő íven nyugvó kerületi szögek, ezért egyenlő oldalú háromszög, így , másrészt ugyancsak kerületi szögekként , , ezért , egyenlő szárú háromszög, . Eszerint azonos -gyel, meglátásunk helyes, a követelménynek megfelelő pont. Hasonlóan esetében (3. ábra) -nek és -nek a oldalszakasz felező merőlegesén levő metszéspontja egyenlő oldalú háromszöget alkot -lal és -gyel, másrészt -nek és -nck metszéspontja ( szárszögű) egyenlő szárú háromszöget alkot -gyel és vel. Így , tehát azonos -gyel, és itt megy át a szimmetria folytán is, -ben tehát 4 átló metszi egymást. Az és , valamint és pontok esetében azt használjuk fel bizonyításunkban, hogy a rajtuk átmenni látszó átlók közül kettő‐kettő -ról ennek 6 oldalát metszi le, így a hozzá tartozó középponti szög , és mindegyik ilyen átló egy‐egy ) sugár felező merőlegese, tehát rá vonatkozóan és egymás tükrös párja. -et a szimmetriatengely és a átló metszéspontjának tekintve (4. ábra) szimmetriája alapján itt átmegy is; másrészt nak -ra való tükörképe , és ezt -nel összekötve a átlót kapjuk, mert így , hiszen és , a átmérővel kettévágott síknak ugyanazon a felén vannak, tehát ezen van is. Így pedig -nek -ra tükrös párja, is átmegy -en. Ugyanígy, -t és közös pontjának tekintve, átmegy rajta , mert tükörképe -re , és ; a -n átmenő átmérő , és ettől -kal van elfordulva a indexű csúcsba menő egyenes. Továbbá átmegy -n -nek és -nek -re való , ill. tükörképe. Ezek szerint az , pontokon 5‐5 átló megy át. -t és a tengely metszéspontjának tekintve, átmegy rajta -nak -re való tükörképe (-nek -re való tükörképe , ha ) és -nek -ra való tükörképe, ez pedig ugyancsak átlója -nak, mert képe és , tehát a kép a átló; végül átmegy -n -nek -re való tükörképe, tehát -n 4 átló megy át. Ugyanez hasonlóan bizonyítható -re, mint és a átló metszéspontjára, s a rajta átmenő további 3 átló: , és . Mindezek szerint a követelményt -han pont teljesíti.
Kiss Ipoly (Budapest, Berzsenyi D. Gimnázium) |
Reviczky János (Budapest, I. István Gimnázium) | II. megoldás. Az I. megoldásban megsejtett csomópontok valódi voltát számítással igazoljuk. Legyen az közepű egységkör egy húrjának látószöge , a húr felezőpontja , és egy, az -ból kiinduló félegyenesnek -fel bezárt szöge , a húron levő pontja (5. ábra), ekkor | | -ként előbb -t, majd a tengelyt veszszük, továbbá -ként az egységkört, húrként pedig az , , -ben szóba jövő kétféle ( nél kisebb) átlóból egyet‐egyet. 5. ábra Az egyes csomópontok akkor és csak akkor léteznek, ha a táblázatban a jelek helyére írhatunk egyenlőségi jelet. A két‐két hányados (arány) egyenlősége helyett a közös nevezőre hozott alakok számlálójában álló szorzatokat fogjuk vizsgálni. A érték, valamint -nek irányszöge könnyen megállapítható -nek -tól mért irányszögéből, az utóbbi egyszersmind értéke, ha -nek -t vesszük esetén pedig ennél -kal kisebb. Mármost a kérdéses szorzatok egyenlősége mindhárom esetpárban (a párok és , továbbá és , végül és ) a
azonosságból következik, -t rendre -nak, -nak, ill. -nak véve. Ezek szerint az helyére mindenütt beírható az egyenlőség, a bizonyítást befejeztük.
|
|