Feladat: F.1721 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bacsó G. ,  Balogh Z. ,  Gál P. ,  Garay B. ,  Glódy A. ,  Hermann P. ,  Hermann T. ,  Horváthy P. ,  Hosszú F. ,  Kacsuk P. ,  Kiss Ipoly ,  Komornik V. ,  Lakatos B. ,  Máté Gy. ,  Péter Erika ,  Sailer K. ,  Sashegyi L. ,  Selényi P. ,  Simon Júlia ,  Skopál I. ,  Szász Gy. ,  Török I. ,  Vajnági A. ,  Vogel Anna 
Füzet: 1971/április, 150 - 153. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szélsőérték differenciálszámítással, Műveletek helyvektorok koordinátáival, Két pont távolsága, szakasz hosszúsága, Nevezetes egyenlőtlenségek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1970/május: F.1721

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Megoldás. A harmadik gyökjel alatti kifejezés (10-x-y)2+22 alakban írható, az első két tag eleve két négyzet összege. A vizsgált összeg három tagja tehát rendre a derékszögű koordinátarendszer

u(x,1),v(y,3),w(10-x-y,2)
koordinátájú vektorainak a hossza. A vizsgált K(x, y) függvény értéke tehát
K(x,y)=|u|+|v|+|w|,(1)
ahol az abszolút érték jel most az egyes vektorok hosszát jelöli. E három vektor
a=u+v+w(2)
a(10;6) összegének koordinátái nem függnek az x, y változóktól. Megmutatjuk, hogy K(x, y) minimuma egyenlő az a vektor hosszával, 136-tal.
Tekintsük a z=u+v összeg szokásos előállítását. Ha u és v állása különböző, az egymáshoz csatlakozó u és v vektorok egy háromszöget határoznak meg, melyben a z vektornak megfelelő oldal hossza kisebb az u és v vektoroknak megfelelő oldal hosszának összegénél:
|z|=|u+v|<|u|+|v|.
Ha u és v állása megegyezik, akkor
|z|=|u|+|v|vagy|z|=||u|-|v||
aszerint, hogy u és v iránya megegyezik-e vagy ellentétes. Ezek szerint mindig helyes az
|u+v||u|+|v|(3)
egyenlőtlenség, és ebben az egyenlőség akkor és csakis akkor érvényes, ha u és v állása és iránya megegyezik.
Alkalmazzuk (3)-at a z és w vektorokra:
|z+w||z|+|w|,
azaz
|u+v+w||u+v|+|w|.
(3) alapján ebből az
|u+v+w||u+v|+|w||u|+|v|+|w|
egyenlőtlenséget kapjuk. Az első egyenlőség akkor és csak akkor teljesül, ha z és w állása és iránya megegyezik, a második pedig, ha u és v állása és iránya megegyezik. Az utóbbi esetben z állása és iránya megegyezik u és v állásával és irányával, tehát mindkét helyen akkor és csakis akkor teljesül az egyenlőség, ha az u, v, w vektorok állása és iránya megegyezik. Ezek szerint tetszőleges u, v, w vektorra érvényes az
|u+v+w||u|+|w|+|w|(4)
egyenlőtlenség, ahol az egyenlőség akkor és csak akkor érvényes, ha u, v, w állása és iránya megegyezik.
Összegezve a kapott eredményeket, (1), (2) és (4) szerint
K(x,y)=|u|+|v|+|w||u+v+w|=|a|=136.
Itt az egyenlőség csak akkor érvényes, ha u, v, w állása és iránya megegyezik a állásával és irányával, azaz
u=λa,v=μa,w=νa,
ahol λ, μ, ν alkalmas pozitív számok. A második koordináták összehasonlítása alapján ebből λ=1/6, μ=1/2, ν=1/3 következik, így az első koordináták alapján
x=106=53;y=102=5.(5)

Tehát a K(x, y) függvény minimuma 136, melyet az (5) alatti értékek mellett (és csakis ezek mellett) vesz fel.
 

II. megoldás. Rögzítsük először y értékét, legyen mondjuk y=y0, és vizsgáljuk meg, hol veszi fel az
f(x)=K(x,y0)=x2+1+y02+9+x2+y02-20x-20y+2xy0+104
egyváltozós függvény a minimumát. E függvény mindenütt értelmezve van, hiszen a harmadik gyökjel alatti mennyiség is határozottan pozitív
x2+y02-20x-20y0+2xy0+104=(x-10+y0)2+4.
Ha e függvény deriváltja,
f'(x)=xx2+1+x-10+y0x2+y02-20x-20y0+2xy0+104
0-val egyenlő, akkor
x2(x2+y02-20x-20y0+2xy0+104)=(x2+1)(x-10+y0)2.(6)
Egyenletünk mindkét oldalából x2(x-10+y0)2-t levonva a
4x2=(x-10+y0)2
egyenletet kapjuk, melynek gyökei vagy a
2x=x-10+y0(7a)
vagy a
-2x=x-10+y0(7b)
egyenlet gyökei, azaz x=y0-10 vagy x=(10-y0)/3.
Ha y0=10, akkor e két gyök egyenlő. A (7a)-ból kapott gyök mellett f'(x) nem lehet 0, hiszen (7a) szerint f'(x) eredeti alakjában a két tört számlálójának megegyezik az előjele (és e számlálók 0-tól különbözők), a nevezők pedig pozitívak. Tehát f'(x) csak a (7b) egyenlet
x0=10-y03(8)
gyöke mellett lehet 0.
Ha y0=10, akkor f'(x) eredeti alakjában mindkét tört számlálója 0, tehát f'(x0)=0. Ha y010, akkor x00, és mivel (8) gyöke (6)-nak, azért
x02+y02-20x0-20y0+2x0y0+104x02+1=(x0-10+y0x0)2=4.(9)
Tehát f'(x) eredeti alakjában x helyére x0-t helyettesítve, a második tört nevezője az első tört nevezőjének 2-szerese, viszont (7b) szerint a második tört számlálója az első számlálójának (-2)-szerese, így f'(x0) értéke 0. Az f(x) függvény második deriváltja,
f''(x)=1(x2+1)3/2+4(x2+y02-20x-20y0+2xy0+104)3/2,
mindenütt pozitív, tehát f(x)-nek x=x0 mellett minimuma van. E minimális érték kiszámítását megkönnyíti a (9) összefüggés, eszerint
f(x0)=3x02+1+y02+9=(10-y0)2+9+y02+9.
Átfogalmazva eredményünket, az eredeti K(x, y) függvényre kapjuk, hogy
K(x,y)(10-y)2+9+y2+9,
és az egyenlőség akkor érvényes, ha x=(10-y)/3. A K(x, y) függvény minimuma tehát egyenlő a
g(y)=(10-y)2+9+y2+9
függvény minimumával. E függvény
g'(y)=y-10(10-y)2+9+yy2+9
deriváltja akkor egyenlő 0-val, ha
(10-y)2(y2+9)=y2[(10-y)2+9],
azaz
9(10-y)2=9y2.
Ebből ismét csak a
10-y=y
egyenlet gyöke jöhet szóba, különben a g'(y)-ban szereplő két tört egyenlő előjelű volna. Behelyettesítéssel kapjuk, hogy y=5 mellett g'(y) valóban 0, a második derivált
g''(y)=9[(10-y)2+9]3/2+9(y2+9)3/2
ismét mindenütt pozitív, tehát
K(x,y)g(y)g(5)=234.

A K(x, y) függvény minimuma tehát 234, és ezt az
y=5,x=5/3
értékpár mellett veszi fel.