|
Feladat: |
F.1719 |
Korcsoport: 14-15 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Angyal J. , Bacsó G. , Balogh Z. , Bartolits I. , Boros E. , Csuka G. , Engedi A. , Ferró J. , Gál P. , Garay B. , Gáspár Gy. , Glódy A. , Hadik R. , Hoffer J. , Horváth M. , Kabay Gy. , Kacsuk P. , Kérchy L. , Kertész András , Kiss Ipoly , Komornik V. , Lakatos B. , Martoni V. , Máté Gy. , Pintér I. , Prácser E. , Reviczky János , Rudas T. , Sailer K. , Schmidt F. , Selényi P. , Skopál I. , Szabó Gy. , Szendrei Ágnes , Szendrei Mária , Szilágyi A. , Szokoli I. , Várgedő T. , Vogel Anna |
Füzet: |
1971/március,
106 - 109. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Nevezetes azonosságok, Maradékos osztás, Tizes alapú számrendszer, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1970/május: F.1719 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Ebben a feladatban számon mindig természetes számot értünk, és betűvel is mindig ilyet jelölünk. Van -asra végződő köbszám: a ; és minden a -essel végződő szám köbe -assal végződik, mert ha egy alap egyeseinek száma , akkor -ben annyi egyes van, mint -ben: | | Más végződés nem is felelhet meg esetünkben, mert, ha , akkor végén nem -as áll. Hasonlóan, ha két szám -jegyű végződése ugyanaz az szám , vagyis és , akkor köbük jegyű végződése is egyezik, mert különbségük végén legalább db áll: | |
Legyen olyan (legföljebb) jegyű alap , melynek köbében az utolsó jegy -as, és az ezeket közvetlenül megelőző számjegy (a értékű helyen) ; ekkor az előzők alapján várható, hogy találunk az alap elé a értékű helyre olyan számjegyet, hogy az , legföljebb jegyű szám köbének végén (legalább) db -as álljon. | | és itt miatt , így a értékű helyre csak az utolsó két tag adhat -tól különböző jegyet. Az utolsó tag -t adja, az előtte álló tag pedig utolsó jegyét. Mivel utolsó jegye , azért -é , így a mondott számjegy -nak utolsó jegye, ami ugyanaz, mint utolsó jegye. Eszerint követelésünk, az esetleges tízes átvitel figyelembevételével így alakul: (hiszen ), eszerint megfelel föltéve természetesen, hogy páros számjegy. Mármost köbében , így vagy , tehát -ként és adódik. Köbük háromjegyű végződése , ill. , azaz ,ill. , az elsőhöz és adódik, a másodikhoz és . Az így kapott és , valamint és köbének jegyű végződése rendre , , , , az utóbbi kettőhöz nem tartozik -érték, az előbbi kettőből pedig ezek jönnek szóba: Köbük jobbról számított -ik számjegye rendre , , , (utána pedig db -as), így az első kettőt el kell hagynunk, és | | és hasonlóan az utolsó kettőből, , ill. alapján az | | számok köbe db -asra végződik (és a harmadik szám lényegében csak ötjegyű). Eszerint a feladat kérdésére a válasz igenlő. A köbre emeléseket ismételt szorzással végeztük, de mindig csak annyi számjegyre a végétől számítva, amennyire éppen szükség volt, pl. esetében
Mivel lépésről lépésre kaptuk a következő (azaz megelőző) számjegyet, eljárásunk nem bizonyítja, hogy bármely -hez létezik db -asra végződő köbszám. Azt azonban látjuk, hogy -hoz a talált -kon kívül más (legföljebb hatjegyű) szám nem felel meg.
Kertész András (Budapest, Berzsenyi D. Gimn., II. o. t. ) | Megjegyzés. Nem nehéz kiegészíteni a fentieket az utoljára említett bizonyítássá, ezért vázoljuk esetére. Vegyük észre, hogy a talált értékeket növekvően rendezve számtani sorozatot kapunk -es differenciával: , , , (aminek ez a magyarázata: az értékek különbsége (1) miatt , továbbá -höz -tal nagyobb adódott, mint -höz, ezért a elé (1) miatt -mal kisebb százas jegyek kerültek). A hozzájuk talált értékekre is ugyanaz áll mellett: , (azaz ), , . Valóban,
és itt páros, a második tag is többszöröse -nek, tehát a értékű helyen utolsó jegye adódik -ként, , , , mellett. Tehát páratlan esetén páros, viszont páros mellett páratlan, így esett ki a további keresésből az egymástól -zal különböző és és megmaradt az ugyancsak -zal különböző és . Teljes indukcióval ennek mintájára bizonyítható, hogy minden négy db -ből kettő kiesik, a maradó kettőben a nagyobbikhoz tartozó a másiknál -tal nagyobb, és belőlük ismét négy db adódik, differenciával. Felhasználjuk azt is, hogy esetén páros, de nem osztható -gyel.
II. megoldás. Megmutatjuk, hogy bármely -hez van olyan legföljebb jegyű szám, hogy végén db -es áll. Ebből már következik, hogy van olyan is, hogy végén db -as áll, hiszen köbének, -nek végén legalább annyi -as áll, mint ahány -esre végződik (akkor több -gyel, ha a köb -esei előtt áll, vagy , vagy ; megfordítva viszont nem mindig teljesül, hogy db -asra végződő köbszám -adrésze db -esre végződik, hiszen pl. az I. megoldásbeli és -nek a fele páros, vagy -nek a köbében a várható -nél kevesebb az -esek száma . Nyilvánvalóan , és csak -esre végződő -ekről lehet szó. Legyen az I. megoldáshoz hasonlóan -nek a értékű helyen álló jegye , és keressük -ben -ot úgy, hogy köbében a értékű helyen is -es álljon: | | ennek a értékű helyen álló számjegyére pedig | | mindenesetre teljesül (hiszen utolsó jegye -es) éspedig rendre az | | (2) | értékkel aszerint, hogy , ill. esetén ezt -mal osztva a maradék , , ill. . Ezzel beláttuk, hogy akárhány -esünk volt egy köbszám végén, kaphatunk hozzá olyan köböt, melynek végén (legalább) -gyel több az -esek száma, ennélfogva a -asokra is ugyanez áll.
és így köbének végén a -asok száma legalább . Ez az eljárás kevesebb számolással jut eredményhez, mint az I. megoldásbeli, mert minden lépésben csak egy számot ad. Pl. -ből útján csak a fenti érték adódik ki, a később ( keresésében) kieső nem. Ugyanígy az -ből adódott, de az keresésekor kiesett sem adódik ki itt, s i. t.
Reviczky János (Budapest, I. István Gimn., II. o. t. ) |
|
|