A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Minthogy a leírt (első) szerkesztéssel egy, magán az egyenesen fekvő pontot jelölünk ki, azért lényegtelen, hogy a trapézt az oldal fölé kifelé vagy befelé szerkesztjük. Látni fogjuk, hogy azonos az háromszög -ből induló magasságának talppontjával, és a betűzés kellő megváltoztatásával hasonló állítás adódik -ra és -ra. Ebből következik, hogy a , , pontokban felállított merőlegesek a háromszög magasságvonalai, tehát az állítás igaz, és élesebben ezt mondhatjuk: a merőlegesek a háromszög magasságpontjában metszik egymást. A mondott azonossághoz elég azt megmutatni, hogy egyenlő távolságra van -től és től: Valóban, az , , és derékszögű háromszögek, valamint a föltevések alapján
tehát, mivel puszta távolságokról van szó, . Meggondolásunk akkor is érvényes, ha azonosnak adódik -val vagy -vel. Ezzel az előrebocsátottak szerint az állítást bebizonyítottuk.
Hadik Róbert (Makó, József A. Gimn., IV. o. t.) | II. megoldás. Térbeli meggondolással a feladat állításánál többet bizonyítunk be. Szerkesszük a három trapézt az háromszög oldalai fölé kifelé, ekkor az előírásokból adódó , , egyenlőségre tekintettel a trapézok és a háromszög együttes alakzata felfogható, mint egy (ferdén) elmetszett (egyenes) hasáb egyik része papírmodelljének kiterített hálózata, a metszetidom nélkül. Ugyanis az trapézt mint tengely körül és az trapézt körül forgatva az egyenes abban a síkban mozog, amely merőleges -re és átmegy -n, az pedig abban, amely merőleges -re és átmegy -n. E két sík egyetlen közös egyenese az -ban a háromszög síkjára állított merőleges (mert -n át ez az egyetlen olyan egyenes, amely -re is, -re is merőleges), és ha -t is, -t is ebben az egyenesben megállítjuk, az egyenlőség alapján és egy pontban találkozik, tehát . Ugyanígy és egy pontban, és egy pontban találkozik, és , ezek a mondott hasáb oldalélegyenesei és a mondott metsző sík az sík. 1. ábra Azt állítjuk, hogy az síkban, a pontban az egyenesre állított merőleges egyenes azonos az szakasz felező merőleges síkjának -sel való metszésvonalával. Ehhez belátjuk, hogy merőleges -re. 2. ábra merőlegesen áll minden olyan síkra, amely tartalmazza az egyenest, köztük az síkra. Az utóbbira merőleges maga is, tehát -nek és -nek metszésvonala is. Így merőleges -re, benne van -ben és nyilvánvalóan átmegy -on, tehát azonos -gal, amint állítottuk. Ugyanígy az ( síkban) -ban -re merőlegesen állított egyenes a szakasz felező merőleges síkjának, a -ban -ra merőlegesen állított egyenes a szakasz felező merőleges síkjának -sel való metszésvonala. Megmutatjuk, hogy a három felező merőleges sík egy egyenesben metszi egymást. Ugyanis és felező merőleges síkjának minden pontja egyenlő távolságra van -től és -től, ill. -től és -től, ezért e két sík metszésvonalának minden pontja egyenlő távolságra van -től, -től és -től, tehát benne fekszik az szakasz felező merőleges síkjában is. Így pedig és közös pontja rajta van , és mindegyikén; ezzel az állítást bebizonyítottuk. Nem használtuk fel az , , oldalélszakaszok hosszát, ezért az stb. egyenlőségi föltételek teljesülése esetén a kérdéses három merőleges egyenes mindig egy pontban metszi egymást, és ez az a pont, amely egyenlő távolságra van , , mindegyikétől.
Katona Endre (Szeged, Radnóti M. Gimn., III. o. t.) |
|