A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Jelöljük az adott egyenest -fel, az adott pontot -fel, az adott hegyesszöget -val, és távolságát -vel. Legyen a -en átmenő tetszőleges kör, messe -et az , pontokban, jelöljük középpontját -vel és vetülete -en legyen (1. ábra). 1. ábra A háromszög derékszögű, és -nél levő szöge egyenlő és szögével, tehát akkor és csakis akkor tartozik a vizsgált mértani helyhez, ha ez a szög egyenlő -val. A háromszögben továbbá, , így akkor és csakis akkor tartozik a vizsgált mértani helyhez, ha az -től mért távolsága a -től mért távolságának -szorosa. A továbbiakban az ilyen tulajdonságú pontok mértani helyét fogjuk meghatározni. Ha rajta van -en, akkor azonos és egyikével, tehát rajta van a -en átmenő, -fel nagyságú szöget bezáró két egyenes egyikén (2. ábra). 2. ábra A fentiekből következik, hogy ezeknek az egyeneseknek minden, a -től különböző pontja a mértani helyhez tartozik, és ebben az esetben ez a két egyenes adja a vizsgált mértani helyet (metszéspontjukat kivéve). A továbbiakban feltesszük, hogy nincs rajta -en, azaz . Tájékozódásul megszerkesztjük a mértani helynek néhány pontját. -en át -re merőleges félegyenest rajzolunk, majd ugyancsak -en át -vel szöget bezáró félegyenest. Egy, a körül rajzolt tetszőleges kör messe -t -ban, vetülete -n legyen . Megrajzoljuk az -től távolságra levő, -fel párhuzamos , egyeneseket: ezeknek -val alkotott metszéspontjai a kívánt tulajdonságúak (3. ábra). 3. ábra A kapott pontok alapján azt sejtjük, hogy a vizsgált mértani hely hiperbola, melynek az egyik fókusza, és a valós tengelye. Hogy ezt bizonyítani tudjuk, meghatározzuk először a sejtett hiperbolának a valós tengelyén levő pontjait és a másik fókuszát. Jelöljük ezeket -val, -gyel, -gyel és a hiperbola centrumát -val, legyen továbbá , (4. ábra). 4. ábra Ekkor ; ; és távolsága ; és távolsága . Mivel és a mértani helyhez tartozik:
E kettő összegéből kapjuk, hogy , ezt az elsőbe helyettesítve | | adódik. Sejtésünk igazolásához ezek szerint azt kell megmutatnunk, hogy ha egy tetszőleges pont -től mért távolsága a -től mért távolságának a -szorosa, akkor . Legyen ; ; a háromszög -nél levő szöge , ebben a háromszögben a cosinustétel alapján Legyen vetülete -en , a egyenesen , akkor . Ha . Ha és az ellentétes oldalán van, akkor hegyesszög és
ha pedig és az azonos oldalán van, akkor hiszen mellett , mellett . Legyen értéke az első esetben , a másodikban , ekkor Ennek alapján
amit (1)-be helyettesítve kapjuk, hogy Ebből mellett következik, mellett közvetlenül csak annyit mondhatunk, hogy Azonban , tehát , így csak lehet. Ezzel beláttuk, hogy a vizsgált mértani hely pontjai rajta vannak a , fókuszú, , csúcsú hiperbolán. Fordítva, ennek a hiperbolának minden pontja a mértani helyhez tartozik, hiszen ha , akkor a fenti átalakítással kapjuk, hogy (2) teljesül, amiből következik. A kapott hiperbola képzetes tengelye | | az aszimptoták tehát szöget zárnak be a valós tengellyel. Így az egyik aszimptotát megkapjuk, ha a tájékozódásban használt egyenes -fel való metszéspontjában merőlegest emelünk -ra, a képzetes tengely pedig az szakasz lesz.
Megjegyzés. A mértani hely egyes pontjait a következő eljárással is kaphatjuk. Válasszuk ki -nek tetszés szerinti pontját az előírt körrel való (egyik) metszéspont céljára, ekkor az -n átmenő, -fel szöget bezáró két egyenes, , lesz egy-egy megfelelő kör -beli érintője ‐ amely az egyenes és kör metszésénél levő szög értelmezése szerint a kört a szög másik száraként képviseli. Továbbmenve a kör középpontja egyrészt az -re, ill. -re -ban állított , merőlegesen lesz, másrészt az húr felező merőlegesén (5. ábra). 5. ábra Ebből az is adódik, hogy minden helyzetében felező merőlegesén két pontja van a mértani helynek, kivéve ha az , egyenes szöggel hajlik -hez (vagyis párhuzamos pl. -gyel), ekkor egy pont van rajta. A felező merőlegesnek ez a két helyzete párhuzamos a hiperbola egy-egy aszimptotájával, a megfelelő , egyenes pedig maga a két aszimptota, és metszéspontjuk a hiperbola középpontja. Ekkor ugyanis | | ami a fentiek szerint a excentricitás. ‐ Így a hiperbola minden pontját két különböző -ból kapjuk meg.
II. megoldás. Tovább használjuk az I. megoldás jelöléseit, és azt az eredményt, hogy azoknak a pontoknak a mértani helyét kell meghatároznunk, amelyeknek az egyenestől mért távolsága egyenlő a ponttól mért távolságuk -szorosával, ahol , azaz amelyekre Válasszuk meg úgy a koordináta-rendszert, hogy az tengely pozitív iránya megegyezzék a -ből induló, -re merőleges félegyenes irányával, az tengely pedig legyen. Ezek szerint koordinátái: . Egy tetszőleges pontra tehát akkor és csakis akkor tartozik a vizsgált mértani helyhez, ha koordinátáira teljesül. Mivel mindkét oldalon pozitív szám áll, egyenletünk ekvivalens az egyenlettel, amelyből rendezve és tejes négyzetté kiegészítve, a feltétel mellett az | | egyenletet kapjuk. Ez hiperbola egyenlete, centrumának koordinátái | | valós tengelye az tengely, és paraméterei a szokásos jelöléssel
tehát egyik fókusza a pont. Mivel , eredményünkből az is leolvasható, hogy az aszimptoták a valós tengellyel nagyságú szöget zárnak be, és könnyen látható az I. megoldásnak az az eredménye is, hogy a pontnak az aszimptotákra eső merőleges vetülete rajta van -en. Ha , akkor (3)-ból az
egyenletet kapjuk: ez két egyenes egyenlete, melyek átmennek az origón, a tengelyre tükrözve egymásba mennek át, és iránytangensük abszolút értéke tehát az tengellyel bezárt szögük .
III. megoldás. Ismét az I. megoldásbeli jelöléseket használjuk és feltesszük, hogy (a esetben a 2. ábra mutatja a megoldást). Vegyünk fel tetszőlegesen egy kört, mely eleget tesz a feladat követelményeinek, és invertáljuk a pont körüli tetszőleges körre, inverzét jelöljük -vel, inverze pedig az -vel jelölt, sugarú kör legyen (6. ábra). 6. ábra Ekkor is szög alatt metszi -t. Az ilyen tulajdonságú egyenesek azonban érintik az -vel koncentrikus, sugarú kört. Legyen inverze , akkor a kör ‐ bárhogyan is vettük fel ‐ érinteni fogja -t. Másrészt, ha egy -en áthaladó kör érinti -t, akkor inverze érinti , azaz szög alatt metszi -t, és így is szög alatt metszi -et. Keressük tehát azon körök középpontjainak mértani helyét, melyek -en átmennek, és érintik. Jelöljük középpontját -gyel, sugara legyen , akkor a mértani hely minden pontjára a mértani hely tehát hiperbola, melynek két fókusza és , valós tengelyének hossza .
|