A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A második egyenletet az elsőből kivonva, kellő rendezés után
(feltéve természetesen, hogy ; így a további nevezők is -tól különbözők, mert csak valós , értékekre gondolunk). Ezt felhasználva, a 2. és 3. egyenlet különbségéből
vagyis , , egy mértani sorozat tagjai, a hányados . Ennek alapján a 4. és 3. egyenlet különbségéből
a mondott szabályszerűség folytatódik. Feltesszük ezekre támaszkodva, hogy valamely indexig bezárólag minden indexre adódott (vagyis ), utoljára a -edik egyenletből a hasonló felépítésű -ediket kivonva, ahol , és bebizonyítjuk, hogy a szabályszerűség átöröklődik -re. Ekkor a -edik és -edik egyenlet jobb oldalának számlálójában (az utóbbiból -et különválasztva) | | (1) | így az utóbbi egyenletet az előbbiből kivonva, rendezés után
amint állítottuk. Ez érvényes tehát az indexekre, hiszen eljárásunk utoljára a -edik és a -adik egyenletre alkalmazható. Végül behelyettesítéssel a -adik egyenletből, (1)-et helyén a értékkel alkalmazva Csak az első egyenletre kell igazolnunk, hogy a (2), (3) eredmény kielégíti őket. A -edik egyenlet bal oldala
és ugyanannyi adódik jobb oldalára, (1)-et helyén a értékkel alkalmazva. Ezzel a megoldást befejeztük.
Füvessy Lajos (Debrecen, Fazekas Mihály Gimn., II. o. t.) |
II. megoldás. Kissé más átalakításokkal jutunk eredményre. Átszorzással és az ismeretleneket balra gyűjtve esetén | | itt a második zárójel értékét az első adott egyenlet alapján beírva, végül -nel osztva | | (Ez esetére az eredeti első egyenlet, esetére pedig mindjárt keresett értéke. A további indexű ismeretlenek céljára mindegyik egyenletből a rá következőt kivonva | |
|