Feladat: F.1695 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Füvessy Lajos 
Füzet: 1970/december, 203 - 205. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Elsőfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Paraméteres egyenletrendszerek, Mértani sorozat, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1970/január: F.1695

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. A második egyenletet az elsőből kivonva, kellő rendezés után

x1(1+1n2-1)=rn-1(1-1n+1),és ígyx1=rn


(feltéve természetesen, hogy n21; n±1 így a további nevezők is 0-tól különbözők, mert csak valós n, r értékekre gondolunk). Ezt felhasználva, a 2. és 3. egyenlet különbségéből
x2(1+1n3-1)=(r+x1)(1n2-1-1n3-1)=r(1+1n)n3-n2(n2-1)(n3-1),x2=rn2,


vagyis r, x1, x2 egy mértani sorozat tagjai, a hányados 1/n. Ennek alapján a 4. és 3. egyenlet különbségéből
x3(1+1n4-1)=(r+x1+x2)(1n3-1-1n4-1)=rn2n3-1n-1n4-n3(n3-1)(n4-1)==rnn4-1,és ígyx3=rn3,


a mondott szabályszerűség folytatódik.
Feltesszük ezekre támaszkodva, hogy valamely j indexig bezárólag minden i indexre xi=r/ni adódott (vagyis i=1,2,...,j), utoljára a j-edik egyenletből a hasonló felépítésű (j+1)-ediket kivonva, ahol j+1=k-1, és bebizonyítjuk, hogy a szabályszerűség átöröklődik xj+1-re. Ekkor a (j+1)-edik és (j+2)-edik egyenlet jobb oldalának számlálójában (az utóbbiból xj+1-et különválasztva)
r+x1+x2+...+xj=r(1+1n+...+1nj)=r(nj+1-1)nj(n-1),(1)
így az utóbbi egyenletet az előbbiből kivonva, rendezés után
xj+1(1+1nj+2-1)=r(nj+1-1)nj(n-1)(1nj+1-1-1nj+2-1)=rnnj+2-1,xj+1=rnj+1,(2)


amint állítottuk.
Ez érvényes tehát az 1j+1k-1 indexekre, hiszen eljárásunk utoljára a (k-1)-edik és a k-adik egyenletre alkalmazható. Végül behelyettesítéssel a k-adik egyenletből, (1)-et j helyén a (k-1) értékkel alkalmazva
xk=rnk-1(n-1).(3)

Csak az első k-1 egyenletre kell igazolnunk, hogy a (2), (3) eredmény kielégíti őket. A j-edik egyenlet bal oldala (1jk-1)
(xj+xj+1+...+xk-1)+xk=rnj(1+1n+...+1nk-1-j)+rnk-1(n-1)==rnj(1/n)k-j-1(1/n)-1+rnk-1(n-1)=rnk-jnk-1(n-1)=rnj-1(n-1),


és ugyanannyi adódik jobb oldalára, (1)-et j helyén a (j-1) értékkel alkalmazva.
Ezzel a megoldást befejeztük.
 

Füvessy Lajos (Debrecen, Fazekas Mihály Gimn., II. o. t.)

 

II. megoldás. Kissé más átalakításokkal jutunk eredményre. Átszorzással és az ismeretleneket balra gyűjtve j=1,2,...,k esetén
nj(xj+xj+1+...+xk)-(xj+xj+1+...+xk+x1+x2+...+xj-1)=r,
itt a második zárójel értékét az első adott egyenlet alapján beírva, végül nj-nel osztva
xj+xj+1...+xk=1nj(r+rn-1)=rnj-1(n-1).
(Ez j=1 esetére az eredeti első egyenlet, j=k esetére pedig mindjárt xk keresett értéke. A további indexű ismeretlenek céljára mindegyik egyenletből a rá következőt kivonva
xj=rnj-1(n-1)-rnj(n-1)=rnj(1jk-1).