A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. 1. Megmutatjuk, hogy a föltétel szerinti tetraéder mindegyik éle merőleges a vele szemben levő élre. Elég ezt az tetraédernek pl. , élpárjára bizonyítani, mert a kiemelt csúcs ‐ legyen pl. ‐ mindhárom élpár egyik tagjának végpontja, a vele szemben fekvő lap pedig ‐ most az lap ‐ tartalmazza mindegyik élpár egyik tagját. Legyen -nek az lapon levő vetülete, egyben ennek a lapháromszögnek magasságpontja, . Az utóbbi tulajdonság miatt merőleges -re, az előbbi miatt pedig , hiszen ha merőleges az lap síkjára, akkor merőleges ennek minden egyenesére, köztük -re is. Így tehát merőleges -re a mondott két egyenes által meghatározott sík is, és vele egyenese is, amint állítottuk (1. ábra). 1. ábra Indokolásunk nem helyes akkor, ha egybeesik -val (vagyis az alapháromszög -nál derékszögű), mert ekkor , és nem határoz meg síkot (2. ábra). 2. ábra Állításunk azonban ekkor is helyes, sőt nyilvánvaló, hiszen ekkor már maga a él merőleges az síkra. (A egyenes már nem határozatlan, , különben nem lehetne beszélni gúláról.) 2. A feladat állítását is elég lesz most már egyetlen, a -től különböző csúcsra bizonyítani, legyen ez , és vetülete a lapháromszög síkján (1. ábra). Eszerint az egyenes, a bebizonyított segédtétel szerint pedig az él merőleges a élre, így az általuk meghatározott sík minden egyenese, köztük is. Eszerint rajta van a háromszög -ből induló magasságegyenesén. Ugyanígy, helyén pl. -t véve, és , merőlegesek -re, ezért is, így rajta van az háromszög -ből induló magasságegyenesén is, ekkor pedig magasságpontja a háromszögnek. 3. ábra Amennyiben az ezen meggondolásunk első vagy második részében fölhasznált sík és egyenes nem volna határozott, pl. az első részben az sík és a egyenes határozatlan volna, mert egybeesik -vel (3. ábra), akkor a meggondolás másik ‐ a példát folytatva a második ‐ része biztosan érvényes, hiszen , nem eshet egybe -vel is és -vel is, és a ,,'' megállapítás így alakul: , vagyis a háromszög -nél derékszögű. Így pedig magasságpontja maga , azaz . Megjegyzés. Az 1. ábra esetében ‐ ha ti. nem esik egybe az háromszög egyik csúcsával sem, akkor ‐ a tetraéder , magasságvonalai mint a sík egyenesei, metszik egymást, és ez érvényes bármely két magasságra, tehát a tetraéder magasságvonala egy pontban metszi egymást (ortocentrikus, azaz magasságponttal bíró tetraéder, más néven normáltetraéder). A 2. ábrán , a 3. ábrán a magasságpont ‐ a két eset lényegében azonos ‐ és lap derékszögű háromszög. (A tetraéder magasságvonalai általában nem metszik egymást.) II. megoldás. Első lépésként bebizonyítjuk a következő segédállítást: az tetraéder csúcsának az lapon levő vetülete akkor és csakis akkor van az lap csúcsához tartozó , magasságvonalán, ha . a) Ha , akkor a és egyenesek által meghatározott sík merőleges -re, hiszen e sík két meghatározó egyenese -re merőleges (4. ábra). 4. ábra (E két egyenes különböző, mert , benne van az síkban, viszont nincs benne.) tehát merőleges az sík minden egyenesére. Legyen a pont vetülete az egyenesen, ekkor . Viszont merőleges -re is, tehát ez az egyenes merőleges az sík két (egymástól különböző) egyenesére, így merőleges az síkra is, vagyis azonos -gyel, más szóval rajta van -n. b) Fordítva, ha rajta van -n, akkor a egyenesek által meghatározott merőleges -re, hiszen merőleges az sík minden egyenesére, így -re is, és nyilván . ( és , különbözők, mert benne van az síkban, pedig nincs benne.) Az egyenes tehát merőleges minden egyenesére, így -re is. Ezt akartuk bizonyítani. Ha mármost a tetraéder egyik csúcsának a szemközti lapon levő vetülete e lap magasságpontja, vagyis e lap mindhárom magasságvonalán rajta van, akkor segédállításunk b) része szerint ‐ a betűzést értelemszerűen változtatva ‐ a tetraédernek mind a három szemközti (kitérő) élpárja merőleges egymásra. Így pedig ‐ segédállításunk a) része szerint ‐ tetszőleges csúcsának a szemközti lapon levő vetülete rajta van e lap mindhárom magasságvonalán, tehát azonos e lap magasságpontjával. |