A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A javaslat 2 számadatot ír elő a háromszögre és 2 tulajdonságot, az utóbbiak egy-egy összefüggést jelentenek az oldalak, ill. a szögek között. Ez több a szükséges 3 adatnál, azért annyit mindjárt kimondhatunk, hogy a követelmények együttese vagy ellentmondó, vagy egy fölösleges adatot tartalmaz. Megmutatjuk, hogy az ellentmondás esete áll fenn. A szögek közti összefüggés alapján a nagyságra nézve középső szög . Az oldalak pedig , , alakban írhatók és a -os szöggel fekszik szemben. Erre az oldalra írva fel a cosinustételt: | | amiből , a háromszög egyenlő oldalú. Így pedig az oldal hosszára a területképletből más eredmény adódik, mint a körülírt kör sugarára érvényes összefüggésből:
Eszerint a javaslat ‐ ebben a formájában ‐ nem tűzhető ki. Érdembeni bírálathoz hozzátartozik az is, hogy tartalmazzon javaslatot a helyreigazításra. Megvizsgáljuk, hogy a feladatban szereplő 4 feltétel közül hármat megtartva, milyen feladatot kapunk. Ha a szögekről is, az oldalakról is feltesszük, hogy számtani sorozatot alkotnak, akkor ‐ mint már láttuk ‐ a keresett háromszög szabályos, szögei eleve ismertek, oldalait pedig bármelyik további adat meghatározza. Ebben az esetben a feladat tehát burkoltan annak a bizonyítását követeli meg, hogy a szögek és az oldalak csak akkor alkothatnak egyszerre számtani sorozatot, ha a háromszög szabályos. Ha csak a szögekről tesszük fel, hogy számtani sorozatot alkotnak, akkor közülük az egyik ‐ mondjuk ‐ továbbra is -os és a összefüggés alapján a másik két adat a szögek sinusainak a szorzatát határozza meg. Ebből a szögek meghatározhatók: , jelöléssel
ahonnan , majd és meghatározható, végül az oldalakat az | | összefüggésekből kaphatjuk meg. Végül ha csak az oldalakról tesszük fel, hogy számtani sorozatot alkotnak, akkor az , jelöléssel Heron képlete alapján és a körülírt kör sugarának ismert képletéből Mindkettőből -t kifejezve -re a egyenletet kapjuk, aminek a megoldása nem vezethető vissza másodfokú egyenletek megoldására. A módosításokból tehát lényegében 3 feladatot kaptunk, az első elég könnyű, a második közepes nehézségű, a harmadik viszont túlmegy a középiskolai anyagon (lehetséges pl. közelítő megoldása a negyedfokú egyenlet megoldására közelítő eljárást keresve, . Legcélszerűbbnek a második változat kitűzése látszik.
Maróti György (Győr, Czuczor G. Bencés Gimn.,IV. o. t.) |
|