A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az első 12 természetes szám négyzetösszege az ismert összefüggés alapján e számokat tehát a feladat szerint két csoportba osztva a négyzetek összege mindegyik csoportban 325. Megvizsgáljuk, hány páratlan szám lehet egy csoportban. Egy páratlan szám négyzete 4-gyel osztva 1-et ad maradékul, a párosok négyzete osztható 4-gyel, ha tehát az egy csoportba tartozó négyzetszámokat elosztjuk 4-gyel, a maradékok összege egyenlő lesz a páratlanok számával: és ezt ismét 4-gyel osztva ugyanannyi maradékot kapunk, mintha az összegüket osztanánk 4-gyel. Az összegük 325, ez 4-gyel osztva 1-et ad maradékul, a páratlanok száma tehát 1 vagy 5 lehet. 6 páratlan számunk van, ezek közül az egyik csoportba 5, a másikba 1 fog tartozni. Azt a csoportot fogjuk előállítani, amelyik 5 páratlan számot tartalmaz. A 6 páratlan négyzetszám összege 286, tehát a 325-höz hiányzó 39 és az elhagyandó páratlan négyzetszám összegét kell egy vagy több páros négyzetszámmal kipótolnunk. Ha az 1-et hagyjuk el (tesszük a másik csoportba), ez a hiány 40. A pótlást adó páros számok fele szintén egész, és ha mindegyiknek a felét vesszük, négyzetösszegük az eredeti összeg negyede, esetünkben 10 lesz. Ezt különböző négyzetszámok összegeként előállítva, ezek között a legnagyobb csak a 3 négyzete lehet, hiszen ; viszont 2 még kevés: . A maradék éppen , tehát ebben az esetben megoldást kapunk. Hasonlóan vizsgáljuk meg a többi páratlan szám elhagyásának esetét is, (Az előbbi ‐ közvetlenül is látható ‐ felbontást azért részleteztük, hogy a módszer követhető legyen.) Ha a -t hagyjuk el, a hiány 48, az azt pótló páros számok felének négyzetösszege 12, így a legnagyobb ismét csak lehetne, de a további 3 nem állítható elő különböző négyzetszámok összegeként, ilyen megoldás nincs. Ha -t hagyjuk el, a hiány 64, a felek négyzetösszege 16. A legnagyobb szám csak a lehet, hiszen 5 sok 3 kevés . A 4-es természetesen jó, ismét megoldást kaptunk. Ha -t hagyjuk el, a hiány 88, a felek négyzetösszege 22, a legnagyobb szám ismét csak lehetne, a visszamaradó 6 azonban nem állítható elő különböző négyzetszámok összegeként. Ha -t hagyjuk el, a hiány 120, a felek négyzetösszege 30, a legnagyobb szám legfeljebb és legalább . Ha -t vesszük legnagyobbnak, a visszamaradó 5 egyértelműen állítható elő alakban, ha pedig -t, akkor a visszamaradó 14 egyértelműen . Végül ha -t hagyjuk el, a hiány 160, a felek négyzetösszege 40, a csoport legnagyobbja vagy lehet, az első esetben 4 marad hátra és ez , a második esetben 15, ez nem állítható elő különböző négyzetszámok összegeként. Mindezek szerint a két csoportba osztás 5-féleképpen lehetséges.
Kérchy László (Baja, III. Béla Gimn., III. o. t.) | Megjegyzések. 1. Ide iktatjuk a talált 5 kettéosztásnak az 5 páratlan számot tartalmazó csoportját:
A II. kettéosztásban a tagok száma , és a négyzetek alapjaiból képezett összegek is egyenlők. 2. A legtöbb dolgozat az adott összes négyzetszámok nagyságviszonya alapján adta meg a csoportosításokat, abból kiindulva, hogy , ez a 3 szám nem állhat egy csoportban. Így több próbálgatásra volt szükség. 3. Ha azt is előírjuk, hogy a két csoport hatot-hatot tartalmazzon az adott négyzetszámok közül, akkor a páratlanok közül különválasztott szám alapját -szel, a helyére hozandó párosnak az alapját -nal jelölve | | és az utóbbi felbontásból , (az elsőből ). |