A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Ha a háromszög derékszögű és a derékszög csúcsa közte van a kiszemelt két csúcsnak, akkor ide esik a magasságpont is, és a kérdés tárgytalan, hiszen nem , hanem csak különböző pontról van szó; ha pedig a kiszemelt csúcsok az átfogó végpontjai, akkor a kívánt tulajdonság nem áll fenn, hiszen a beírt kör középpontja az első pont által meghatározott körön belül van. Ezért a derékszögű háromszögeket vizsgálatunkból kizárjuk. A kérdést így is feltehetjük: mi a feltétele annak, hogy az háromszög és csúcsa, valamint magasságpontja által meghatározott kör átmenjen a háromszögbe beírt kör középpontján, vagy még máshogy: azonos legyen az háromszög köré írt körrel. Megkönnyíti a választ egyrészt az az ismert tény, hogy -nek a háromszög mindegyik oldalára való tükörképe rajta van a háromszög körülírt körén. Ezt úgy is mondhatjuk: a körbe beírt háromszög és csúcsát rögzítve, -t pedig -nak egyik ívén mozgatva a -nak az egyenesre való tükörképén mozog (1. ábra). 1. ábra Megmutatjuk másrészt, hogy rögzített és , valamint az előbbiek szerint mozgó esetében azon a körön mozog (az egyenesnek természetesen a -t tartalmazó partján), melynek középpontja felezi a kör -t nem tartalmazó ívét, és sugara . Valóban, a szokásos jelölésekkel -nek -ból vett látószöge | | tompaszög, ezért az egyenes túlsó oldalán van, felező merőlegesén, és belőle az szakasz látószöge egyenlő kiegészítő szögének -szeresével, ami . Ez -nek csak a fent kimondott helyzetére teljesül. Maga az és csúcs természetesen nem szerepelhet -ként. Mármost feladatunk céljára -nek és -nak csak akkor van (-tól és -től különböző) közös pontja, ha azonos -mel, sugaraikra (ahol a középpontja), egyenlő oldalú háromszög, , . Fordítva azonnal látható, hogy ez a feltétel elegendő is ahhoz, hogy a vizsgált pont egy körön legyen (2. ábra). 2. ábra
Juhász Júlia (Balassagyarmat, Balassi B. Gimn., IV. o. t.) |
|