Feladat: F.1681 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  B. Nagy Péter ,  Baintner László ,  Berényi P. ,  Boros E. ,  Cserháti A. ,  Fazekas Á. ,  Feind F. ,  Frankl P. ,  Füredi Z. ,  Földes T. ,  Gál P. ,  Garay B. ,  Gáspár Gy. ,  Glódy A. ,  Győry Gy. ,  Görbe M. ,  Hangos Katalin ,  Hermann T. ,  Hetzer J. ,  Hoffer J. ,  Horváth Miklós ,  Horváthy P. ,  Kelen M. ,  Kisvarga J. ,  Komornik V. ,  Lévai G. ,  Major Imre ,  Maróti Gy. ,  Mártonfi Gy. ,  Máté Gy. ,  Monostori L. ,  Morvai I. ,  Nagy Ferenc ,  Nagy Károly ,  Nagy Sándor (Bp. I. István) ,  Nyilánszky M. ,  Pásztor I. ,  Pataki B. ,  Pattantyús P. ,  Poór Zs. ,  Prácser E. ,  Rudas T. ,  Sebő A. ,  Selényi P. ,  Simon Júlia ,  Simonyi Gy. ,  Stiebel J. ,  Szendrei Ágnes ,  Szendrei Mária ,  Szepesi L. ,  Szigeti M. ,  Tegze M. ,  Tóth Béla ,  Turán Gy. ,  Vajnági A. ,  Várgedő T. ,  Zoltán L. 
Füzet: 1970/május, 207 - 211. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Tengely körüli forgatás, Középpontos és egyéb hasonlósági transzformációk, Vetítések, Szerkesztések a térben, Gömb és részei, Szabályos tetraéder, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1969/október: F.1681

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. I. Legyenek az előírt negyedelő pontok rendre A0, B0, C0 (azaz pl. DC0=3DC/4). Ezek nincsenek egy egyenesen, mert az A0B0 egyenes benne van a DAB síkban, C0 pedig nincs benne (1. ábra), így ez a 3 pont egy síkot határoz meg, jelöljük ezt S0 lal.

 
 
1. ábra
 

Legyen az A0B0C0 háromszög köré írt k kör középpontja K, ekkor a háromszög csúcsaitól egyenlő távolságban levő pontok mértani helye a K-ban S,-ra állított g merőleges, ezért a keresett G gömb O középpontja g-n lesz, G-nek az S-en való O' érintési pontja pedig g-nek az ABC=S alapsíkon levő g' vetületén lesz. Amennyiben G létezik, a k kör mindenesetre rajta van G-n. (g nem merőleges S-re ‐ csak akkor lenne merőleges, ha S0 párhuzamos lenne S-sel, ez azonban nem áll, hiszen pl. A0 és B0 más-más távolságban van S-től ‐, ezért g' nem pont.) g'-t meghatározza g-nek (S-en való) H döféspontja és K-nak K' vetülete. (H létrejön, mert g nem párhuzamos S-sel; akkor lenne párhuzamos vele, ha S0 merőleges lenne S-re, vagyis ha A0, B0, C0-nak S-en levő vetülete egy egyenesbe esnék, ez viszont nem áll fenn, mert e három vetület az ABC szabályos háromszög köré írt körnek rendre a D'A, D'B, D'C sugarán van ‐ ahol D' a D csúcs vetülete ‐ és annak rendre első, második, harmadik negyedelő pontja.)
Mindazok a gömbök, amelyek g' valamely pontjában érintik S-et és középpontjuk a g-n van, páronként egymás képei abban a H centrumú középpontos hasonlóságban, melynek aránymutatója egyenlő sugaraik arányával. A g'-n átmenő minden egyes sík (S-et kivéve) G-ből ‐ és bármely az imént mondott gömbből is ‐ kört metsz ki, és ez érinti g'-t, középpontja O-nak ‐ ill. a gömb középpontjának ‐ a metsző síkon levő vetülete. Válasszunk tetszés szerint egy ilyen St síkot és egyet a mondott gömbök közül, legyen ez (a G-től különböző) G*. Ekkor a G-ből és G*-bó1 St által kimetszett kt, kt* körök is egymás képei a H centrumú, R:R* aránymutatójú (R, R* a gömbök sugarai) középpontos hasonlóságban, Kt, Kt* középpontjuk g-nek St-n levő gt vetületén van (amely természetesen átmegy H-n, 2. ábra).
 
 
2. ábra
 

Ezek alapján a következő lépésekben kapjuk G-t. St-nek (pl.) az előírt C0-on átmenő síkot választjuk, gt-nek egy tetszés szerinti Kt* pontja körül a g'-t érintő kt* kört írunk, ezt metsszük a HC0 egyenessel a C0*1, C0*2 pontokban; (feltéve, hogy ezek létrejöttek) C0-on át párhuzamost húzunk C0*1Kt*-gal és C0*2Kt*-gal, ekkor a gt-n kapott Kt1, Kt2 metszésponton át St-re (más szóval a g, gt síkban gt-re) állított merőleges g-ből kimetszi a keresett G1, G2 gömb O1, ill. O2 középpontját, a gömb sugara pedig természetesen ennek S-től (más szóval g'-től) mért O1O1', ill. O2O2' távolsága (3. ábra).
 
 
3. ábra
 

II. A feladathoz fűzött megjegyzés értelmében g az A0B0 és A0C0 szakaszok felező merőleges síkjának metszésvonala. Egy-egy ilyen síkot a szakasz két felező merőleges egyenese határoz meg, pl. A0B0-é egyrészt S0-ban, másrészt egy az A0B0-on átmenő, C0-t nem tartalmazó síkban. (A sík két metsző egyenese egyenértékű a sík 3, nem egy egyenesen levő pontjával.)
Hasonlóan kaphatjuk a g-re H-ban emelt merőleges síkot (g-n egy H közepű szakaszt kijelölve), ennek S-sel való metszésvonalára H-n át (S-ben) állított merőleges megadja g'-t. A többi mondott szerkesztést egy-egy síkban végeztük. (Síkbeli szerkesztéseknél nem szoktunk különbséget tenni a megengedett lépések elvi felhasználása, és azok körzővel ‐ vonalzóval való végrehajtása között. Térbeli szerkesztéseknél azonban ‐ mivel a megfelelő eszközök hiányoznak ‐ a szerkesztés leírása csak a megengedett lépések alkalmas sorrendjét adja meg, és nem szolgál valamilyen szerkesztési eljárás vázlatául.)
III. Eredményünk helyes voltának bizonyításában csak azt kell belátnunk, hogy Gi(i=1,2) átmegy C0-on, hiszen akkor átmegy A0-on, B0-on is. Ehhez megjegyezzük, hogy Kti-nek g'-n levő vetülete éppen Oi'. Ugyanis g'-re OiOi' is, OiKti is merőlegesen áll ‐ utóbbi azért, mert merőleges a g'-t tartalmazó St-re ‐, így az OiOi'Kti sík s vele az Oi'Kti egyenes merőleges g'-re.
Legyen Kt*-nak g'-n levő vetülete, azaz kt* és g' érintkezési pontja Kt*' ekkor szerkesztésünk szerint C0KtiOi' a háromszög a C0*iKt*Kt*' háromszög képe a H centrumú, HC0:HC0*i arányú középpontos hasonlóságban. Így C0*iKt*=Kt*'Kt* alapján C0Kti=Oi'Kti, vagyis C0 rajta van a Kti középpontú, KtiOi' sugarú körön, ami pedig Gi-nek St-vel való metszésvonala. Ezt akartuk bizonyítani.
IV. Gi létezése és a megoldások száma azon múlik, hány közös pontja van a HC0 egyenesnek kt*-vel. Amennyiben az A0B0C0 háromszög köré írt k körnek volna pontja az S-sel kettévágott tér D-t nem tartalmazó felében, akkor a feladatnak nem volna megoldása. Esetünkben ‐ mint a II. megoldásban majd látjuk ‐ feladatunknak két gömb tesz eleget.
 

Baintner László (Budaoest, Teleki Blanak Gimn., IV. o. t. )

dolgozata alapján, egyszerűsítésekkel és kiegészítésekkel
 

Megjegyzés. Egyszerűbb, de az eredeti adatok felhasználásától jobban eltávolodó meggondolás a következő. Keressük meg a fenti k-nak M1, M2 metszéspontjait a g, g' síkon. Ekkor a g'-t érintő és M1-en, M2-n átmenő kör, ami hasonlósági transzformációval ismert módon megszerkeszthető, hacsak M1, M2 mindegyike g'-nek ugyanazon oldalán van, G-nek egy főkörét adja meg. A mondott két pontot úgy kapjuk, hogy a mondott síkban K-n át merőlegest állítunk g-re és erre mindkét irányban felmérjük k-nak KA0 sugarát (4. ábra).
 
 
4. ábra
 

II. megoldás. Könnyű megszerkeszteni az O gömbközéppontnak az S alapsíkon levő O' vetületét, a gömb érintési pontját. A fenti jelöléseket tovább használva messe A0B0 az AB egyenest E-ben, A0C0 az AC-t F-ben. Ekkor EO' érintője, EA0 pedig szelője annak a körnek, amelyet a G-ből az A0B0O' sík metsz ki, ezért EO' hossza egyenlő az EA0, EB0 szakaszok mértani középarányosával. Hasonlóan FO'=FA0FC0, és így E, F körül EO', ill. FO' sugarú kört írva, közös pontjuk O'.
Ezután O-t az O'A0 szakasz felező merőleges síkja metszi ki az S-re O'-ben állított merőleges egyenesből. (Ezzel megkapjuk a gömb OO' sugarát.)
Ügyes egyszerűsítésekkel a szerkesztés S-beli részét egyetlen ábrán belül végrehajthatjuk, a külső pontoknak S-en levő vetületét a pont jele mellé tett vesszővel jelöljük (5. ábra).
 
 
5. ábra
 

E-t nyilvánvalóan megadja AB és A0'B0' közös pontja, de megkapjuk úgy is, hogy az ABD háromszöget AB körül úgy fordítjuk bele S-be, hogy D a C-be jusson. Ekkor A0-nak, B0-nak (A0)1, (B0) új helyzete CA-nak első, ill. CB-nek második negyedelő pontja, és E-t kimetszi az (A0)1(B0) egyenes. Azért célszerűbb ez, mert így az EA0, EB0 szakasz E(A0)1-ben, E(B0)-ban mindjárt valódi nagyságban látszik. Mértani közepüket úgy szerkesztettük, hogy vettük az ET1 érintőt az A0' közepű, A-n átmenő körhöz. (Az olvasóra hagyjuk annak belátását, hogy ez a kör átmegy (A0)1 és (B0) mindegyikén.)
Hasonlóan, az ACD háromszöget az ACB helyzetbe lefordítva az A0C0 egyenes új, (A0)2(C0) helyzete kimetszi AC-ből F-et, és az így valódi nagyságban látszó FA0, FC0 szakaszok mértani középarányosa az az FT2 érintő szakasz, amit az AC szakasz első negyedelőpontja körüli, (C0)-on átmenő körhöz húztunk F-ből. A fent mondott két kör közös pontjai O1', O2'. (Létezésük mutatja, hogy 2 megoldás van; megjegyezzük csupán, hogy ha a fenti k kör túlnyúlna az S síkon, akkor a két körnek nem lenne közös pontja.)
Megszerkesztettük ábránkon az O1'-ben érintő G1 gömb sugarát is, az O1'O1A0 síknak O1'A0' körül a rajz síkjába való belefordításával. Ehhez A0-nak S fölötti A0'A0 magasságát az AA0A0' háromszögnek S-be, az A(A0)3A0' helyzetbe fordításával kaptuk, (A0)3 az A0'-ben A0'A-ra állított merő1eges és az A körüli, AA0=A(A0)2 sugarú kör metszéspontja. Ezt A0' körül ráfordítva az A0'-ben O1'A0'-re állított merőlegesre, kaptuk A0-nak az O1'A0' tengely körül S-be fordított (A0)4 helyzetét, végül az (A0)4O1' szakasz felező merőlegesével az O1'-ben O1'A0'-re állitott merőlegesből kimetszettük O1-nek S-be átfordított (O1) képét. Így G1, sugara O1'(O1).
 

Megjegyzések. 1. Az EF egyenes S és S0 metszésvonala, e körül az A0B0C0 háromszöget S-be fordítva megkapjuk valódi nagyságát: (A0)5(B0)5(C0)5. (A0)-nak EF-től való távolsága annak a derékszögű háromszögnek az átfogója, melynek egyik befogója A0-nak fent megszerkesztett magassága, másik befogója pedig A0'-nek EF-től való távolsága. (K-nak (K)5 befordított helyzete természetesen az O1'O2' egyenesen van, ami az I. megoldásbeli g' egyenes. Szemlélet szerint C0A0=C0B0, de ez enélkül is könnyen belátható. Ez megkönnyíti k sugarának kiszámítását. Néhány, az I. megoldás szerint haladó dolgozat, erre támaszkodva mutatta meg, hogy k nem nyúlik át S túlsó oldalára.
2. Az I. megoldásbeli H pontot is könnyű megszerkeszteni két olyan egyenes metszéspontjaként, amelyet a g-t meghatározó felező merőleges síkok metszenek ki S-ből. Pl. A0B0 felező merőleges síkja S-et abban az egyenesben metszi, amelynek egy pontja a szakasz ABD síkbeli felező merőlegesének AB-n levő pontja (amit a fentiek szerint (A0)1(B0) felező merőlegese is kimetsz), és amely továbbá merőleges A0'B0'-re. H természetesen szintén az O1'O2' egyenesen adódik.