A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Grafikusan úgy kapjuk az adott egyenletek megoldását, hogy bal oldalukat ábrázoljuk és ezt metsszük a (jobb oldalt ábrázoló) egyenessel. A bal oldal tagja ún. lépcsős függvény, 2 egységnyi szakaszonként állandó, a páros értékeknél szakadása van, 1 egységet ugrik. Egyenleteink bal oldalának grafikonját úgy kapjuk tehát, hogy az egyenest minden egész abszcissza értéknél megszakítjuk és a abszcisszák közti szakaszt ‐ a bal végpontját hozzáértve, a jobb végpontját nem ‐ eltoljuk egységgel az tengely irányában. 1. ábra Így az a) egyenlet bal oldalának képén az tengely balról zárt intervalluma fölötti szakasz pontjainak ordinátáira , a következő szakasz ordinátáira , ezért a értékek nem tartoznak bele az értékkészletbe. Ha ilyen érték, vagyis ha akkor a)-nak nincs megoldása, különben 1 megoldása van. Éspedig ha , akkor ‐ mivel a grafikonszakasz pontjainak abszcisszája -val kisebb, az ordinátájuknál ‐, a metszéspontra (Érvényességi feltétele más alakban: 2. ábra A b) egyenlet esetében hasonlóan
vagyis a bal oldal a értékeket mindkét intervallumban felveszi. Eszerint minden valós értéket pontosan 2-szer vesz fel, az egyenletnek bármely esetén két megoldása van. A grafikon és az egyenes metszéspontjának abszcisszája az (1) intervallumban -val, (2)-ben pedig -gyel nagyobb, mint az ordinátája, továbbá (3) szerint , ezért a megoldás:
Vas Zoltán (Szeged, Radnóti M. Gimn., III. o. t.) |
|